A Nagy –Szénás tanösvény fűrészeslábú szöcskével és Szent László tárniccsal

2012-07-15

11 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

A Duna-Ipoly Nemzeti Park júliusra hirdetett túrájának nagyon örültem, mert a Jági tanösvény után most végre megismerhettem a Szénás-hegycsoport Nagykovácsi felé néző oldalát is. A túrán két lelkes tanítványom, Orsi és Olivér is részt vett.

Túravezetőnk, Karlné Menráth Réka a nemzeti park munkatársa, s egyben a terület kiváló ismerője. A tőle hallott sok érdekességet szeretném továbbadni, s egyben kirándulásra bíztatni minden kedves olvasómat. (Nagykovácsiba kék busz jár, a 63-as, igazán könnyen elérhető a fővárosból!)

A kb. 6500 lakosúra növekedett Nagykovácsi polgármesteri hivatala mellől indultunk, ahol már tábla jelzi, hogy merre található a tanösvény. A településről kiérve azonnal kezdődik a szigorúan védett terület. Ez persze inkább fordítva van: a terjeszkedő utcák nemrég érték el a terület határát. Tábla jelzi, hogy ún. Európa Diplomás helyen járunk, ami 5 évre szóló elismerés, mindig újra ki kell érdemelni (most 2015-ig szól). Az EU-s pályázatoknál előnyt jelent ez a cím.

Azonnal láthatjuk, sőt talpunk alatt érezhetjük a hegy uralkodó kőzetét, a dolomitot. Ez a rokon mészkőtől csak magnéziumtartalmában tér el, mégis nagy a különbség. A dolomit könnyen aprózódik (apró, éles darabokra hullik), de nem karsztosodik, mint a mészkő. Felszínén csak vékony talaj képződik. Így amikor az 1700-as évektől kezdve mészégetés, szénégetés miatt kivágták róla a fákat, a talajt gyorsan lehordta a szél és a víz, s nem maradt nyomukban más, mint a kopár sziklák. Ebből az időből származik a Zsíros-hegy név, mellyel a fehér, „zsírszínű” sziklákra utaltak. Az I. világháború után elvesztettük az erdős területeink nagy részét, s pótlásukra a megmaradt részeken nagy erdőtelepítések kezdődtek. Ezen a tájon nem lehetett azonnal facsemetéket ültetni, előtte puttonyokban kellett a termőföldet felhordani, amit asszonyok és katonák végeztek fáradságos munkával. A száraz, vékony talajú élőhelyen kevés fafaj érzi jól magát, ezért a mediterrán tájakon őshonos feketefenyőt szemelték ki. Azóta is sok itt a fenyves, amit lassanként most már őshonos fajokkal igyekeznek lecserélni. A cserében újabban egy betegség is „segít”: a melegedéssel egy déli gombafaj érte el hazánkat, mely átszövi a feketefenyő testét, végül annak elszáradását okozva.

A terület növénytani értékei azonban éppen nem a fenyvesekben, hanem az őshonos növénytársulásokban találhatók: a nyílt és zárt dolomit sziklagyepekben, valamint a bokorerdőkben. (A nyílt gyepnél több helyen még kilátszanak a sziklák, a növényzettel való borítottság nem teljes. A bokorerdők pedig a cserjéken kívül fákat is tartalmaznak, de a mostoha körülmények között azok sem nőnek nagyra, bokor méretűek maradnak.)

Sok helyen találkoztunk a most nyíló, rózsaszín virágú budai imolával, mely bennszülött növényünk. Nem csak mi értékeljük, hanem az a sokféle rovar is, amely nektárjáért látogatja. (Lásd a fotókon!) Még éppen elcsíptük a fokozottan védett István király szegfű utolsó, még virágzó példányait. Igazán szép a hófehér, sallangos szirmaival!

A túránk címadó faja is egyik királyunk nevét viseli: Szent László tárnics. A monda szerint nagy királyunk a pestis tombolása közepette Istentől kért segítséget, aki egy látomásban arra bíztatta, hogy lője ki nyilát, s amit azzal eltalál, az lesz a dögvész gyógyszere. Arany János „Szent László füve” c. verséből idézve:

 

A nyil meg süvöltött a levegő égben,
Mint egy futó csillag tündökölt reptében,
Majd leszállt a földre szárnyasuhogtatva,
Szigonyáig fúrta fényes hegyét abba.

 

A király pedig ment fölvenni a nyilat,
S ím egy fűlevél van kopótyuja alatt:
Ismeretes fűnek volt az a levele,
Melynek a nép száján keresztfű a neve.

……..

Adta kézről kézre, hadd ismerje minden,
Ismeré azt a nép, szedett abból menten,
Szájról-szájra terjed híre a csodának:
A sir szélin állók visszafordulának.

………..

A fűnek pedig, hogy lenne emlékezet,
A "keresztfű" helyett ada másik nevet:
Felragadt az uj név s a füvet ma is még
Szent László füvének híja a magyar nép.

 

Gyógyhatása ugyan nem bizonyított, de gyökere gyakran olyan, mintha keresztüllőtték volna, levelei pedig valóban kereszt alakban (keresztben átellenesen) állnak, ami indokolja a keresztfű nevet is. Virágai nem feltűnőek, de közelről nézve igen szépek. Ez a tárnics (vagy encián) a rövid füvű, taposott gyepeket kedveli.

A kirándulás másik remélt látványossága Magyarország legnagyobb szöcskéje, a fűrészeslábú szöcske volt. A réten mindnyájan a keresésére indultunk, s Orsi nagyon hamar talált is egyet. Pedig nem könnyű a zöld fűben a lassú mozgású zöld rovart észrevenni! Igazán békésen tűrte, hogy közelről megszemléljük hosszú csápjait, fogazott lábait, tekintélyes tojócsövét. Tehát ez egy nőstény. Ezt ugyan látatlanban is megmondhattuk volna, hiszen egész Európában nem ismeretesek hímek! A nőstények megtermékenyítetlen petéket raknak le, melyekből ismét nőstények kelnek ki. Nem tudni, mi történt a hímekkel, akik egykor nyilván léteztek, hiszen a kétszülős (ivaros) szaporodás előnyei nagyon beváltak az evolúció során. A megtalált példány még lárvának számít, növekedése során még többször vedlik és lassan a szárnyai is kinőnek (átalakulási módja az ún. kifejlés). Az ártatlannak tűnő, a kézben békésen nézelődő rovar falánk ragadozó, még a szintén ragadozó imádkozó sáskát is legyűri. Ez utóbbiból több példányt is találtunk, de eltekintettünk attól, hogy felidézzük velük a gladiátor játékokat, s egymásnak ugrasszuk őket. Ami nekünk „vicces jelenet”, nekik élet-halál harc lenne.

A csúcsra felérve megcsodáltuk a panorámát, Réka elmagyarázta, hogy melyik hegyet hogy hívják. A távoli néznivalók közepette még sok más, közeli érdekességet láttunk. Az egykori Nagyszénás turistaház romjai közelében kanadai juharokkal találkoztunk. A betelepített fák itt nem zavarnak senkit, főként, hogy nem terjeszkednek. Nedvükből készül hazájukban a kedvelt juharszirup. Egy öreg varjútövis fát táblával is megjelöltek a tanösvényen. Termése festék készítésére alkalmas (ún. festőnövény tehát), aminek érdekessége, hogy a termése fekete, kivont nedve barna, ami a textilen zöld színűre változik. A zöld mint természetes textilfesték egykor nagy hiánycikk volt.

Láttunk apró, fehér virágú arankát is, ami kedves neve ellenére egy élősködő növény. Sárga színű, tekeredő szárával egyszerre több lágyszárút is befonhat, az érintkezési pontokon tapadókorongokat fejleszt, s elszívja a kész tápanyagot a növénytől. Ismert mezőgazdasági kártevő. A mezei iringó gyakori faj, csupa tüske mindenhol, hogy ne legeljék le az állatok. Őszre magot érlel, töve elszárad, a szél letöri, messzire elgörgeti, miközben kiszóródnak belőle a magok. Ez a szaporodásmód az ún. ördögszekér, melyet több faj is alkalmaz.

„Lepkevadászat” közben (csak fényképezőgéppel vadásztunk!) figyeltünk fel a kéken csillogó hátú tavaszi ganéjtúrókra. Nevükhöz híven éppen „ganéjt túrtak”, vagyis egy ürüléket igyekeztek megfelelő méretű darabokra  szabdalni, hogy a golyót elrejtve majd beletehessék a petéiket.

Túránk vége felé még megismerkedtünk a lappangó sással, ami érdekes gyűrűket alkotva nő a gyepben. A sás közepe idővel elszárad, s a következő évben a széleken hajt ki újra, így növekszik évről évre a gyűrű. Az is megesik, hogy a nagy gyűrű közepén új példány hajt ki, újabb sávokat fejlesztve.

Én ilyen sok mindent tanultam ezen a kiránduláson, remélem, van, aki kellő kitartással végig is olvassa mindezt. További kellemes barangolást kívánok!

 

Ha tetszett a cikk, jelezd, kérlek, egy kattintással! Köszi! Erika

 

 

 

11 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











Nagy-Szénás tanösvény

Nagy-Szénás tanösvény


Feketefenyő gombás betegsége

Feketefenyő gombás betegsége


Nagy gyöngyházlepke budai imolán

Nagy gyöngyházlepke budai imolán


Poloska budai imolán

Poloska budai imolán


Bogarak budai imolán

Bogarak budai imolán


István király szegfű

István király szegfű


Szent László tárnics

Szent László tárnics


Keresztben átellenes levélállás

Keresztben átellenes levélállás


Fotózás

Fotózás


Szöcskéket keresünk

Szöcskéket keresünk


Fűrészeslábú szöcske

Fűrészeslábú szöcske


A fűben nehéz felfedezni

A fűben nehéz felfedezni


Hátul Orsi, a sikeres szöcskevadász

Hátul Orsi, a sikeres szöcskevadász


Imádkozó sáska (lárva)

Imádkozó sáska (lárva)


Kanadai cukorjuhar

Kanadai cukorjuhar


Emlékmű az egykori turistaháznál

Emlékmű az egykori turistaháznál


Varjútövis benge

Varjútövis benge


Aranka

Aranka


Mezei iringó

Mezei iringó


Panoráma

Panoráma


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!