Árvalányhaj

2010-06-19

14 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Árvalyányhaj a süvegem bokrétája,
Árva leány a szerelmem violája;
Azt magamnak kinn a pusztán szakasztottam,
Ezt magamnak a faluban választottam.

(Petőfi Sándor: Árvalyányhaj a süvegem bokrétája (1844.)

 

 

„Árvalányhaj” – olyan kifejező név! Beszélő név, tehát népies, régi magyar fényképek hangulatát idézi, szemünk elé vetíti egy férfikalap képét, esetleg egy cserkészkalapét. Romantikus, kedves-szomorú név.

 

Utánajártam egy kicsit a névnek, a hagyományoknak, a növénynek.

 

Mit tudunk a név eredetéről?

 Az Etimológiai szótár szerint: „Az elnevezés bizonyára tudatos szóalkotás eredménye, mely a fésületlen hajjal való hasonlóságon alapszik.”

 

Az „árvalány haja” név maga a 16. században bukkan fel először, de ekkor még más növényeket jelölt. Mai elnevezését a 18. század végén Benkő József adta, aki Linné kettős nevezéktanának hazai elterjesztője is egyben.  Ő és kortársai alkották a német Gewächs fordításaként először a növetény, majd a növény szót is. Benkő „fehér árvalányhaj”-nak nevezte el a Stipa pennata latin nevű fűfélét.

Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály 1807-ben kiadott Magyar Fűvészkönyve felkeltette az érdeklődést a magyar flóra iránt. Ebből tanulta növényismeretét Petőfi Sándor, aki verseiben összesen 34 növénynevet használt.

„Ott tenyészik a bús árvalányhaj,

S kék virága a szamárkenyérnek.”

                                                                         (Petőfi Sándor: Az alföld)

Azt gondolnánk, hogy Petőfi emelte költői magasságokba a népi neveket, de éppen fordítva történt. Petőfi költészete népszerűsítette és tette ismertté ezeket a vadvirágokat. A népszerűsítéshez Tompa Mihály virágregéi is nagyban hozzájárultak.

Kitaibel Pál megalapozottabb, tudományosabb munkái szélesebb körű ismereteket nyújtottak, mint a Fűvészkönyv. Jókai Mór már több háttértudást szerezve, műveiben 600-nál több növényfaj nevét említi meg (Moesz Gusztáv szerint).

Tehát az „árvalányhaj” tudományos név, melyet a 19. századi írók és költők tettek népszerűvé és így vált a nép sajátjává.

 

Kalapdísz

„Mint a népiesítő irodalom révén népszerűvé lett növény a XIX. században került a kalapra is. A régi magyarság férfi része természetesen nem hordott növényi díszt a kalapján, hanem csak állatit. A férfi, kiki a maga foglalkozása és társadalmi helyzete szerint, vadásztrófeát szerzett magának a süvegére: kócsagtollat, darutollat, vaddisznó agyarát. Az alpesi vadász zerge szőrét stb. Mióta azonban az állati vadak megfogyatkoztak és a békés földmíves foglalkozás irányítja a falusi divatot is, a férfi népség is a növényi díszhez fordult. Az alpesi vadászból turistavezető lett, s mint ilyen havasi gyopárt tett a kalapjára; az alföldi legény sem talált már darutollat a lecsapolt mocsarakban, hát kalapjára tűzte az árvalányhaj bokrétát.”

Rapaics Raymund: A magyarság virágai (1934)

 

Miért „tollas” az árvalányhaj?

Hazánkban több mint 170 fűfaj őshonos, ezekhez tartoznak az árvalányhaj fajok is. A fűfélék egyszikűek, vagyis őseik szép, színes virágú kétszikű növények voltak. A színes, rovarcsalogatásra kialakult takarólevelek fokozatosan leegyszerűsödtek, s a növények e csoportja áttért a szélbeporzásra. A porzókat és a termőt a virágban csupán két módosult levél, a toklász védi.

Az árvalányhajak külső toklászának végén egy hosszú nyúlvány, a szálka képződik. Ez terméséréskor tollassá válik. Ennek köszönhető a növény hajhoz hasonlító külseje.

 

Mi a biológiai funkciója a szálkának és a hajnak?

A tollas szálka tulajdonképpen repítőkészülék, mely a mag terjedését segíti elő.

A szálka alsó, nem tollas része dugóhúzó módjára felcsavarodott. Pallas Nagylexikona szerint e felcsavarodás funkcióját maga Darwin vizsgálta kísérlettel, majd részletesen leírta. A felcsavarodott rész, ha víz (pl. harmat) éri, megnyúlik és kiegyenesedik, majd száradáskor ismét feltekeredik. Ha ekkor már a hegyes csúcsú mag a földre hullott, ez a mozgás szinte „betekeri” a talajba. A visszafelé mozgás azért nem húzza ki dugóként a talajból a magot, mert a toklász egy irányba álló szőrei ezt megakadályozzák. Ez az elmés szerkezet tökéletes a növény szaporodása szempontjából (más fűféle is alkalmazza), de kínszenvedés annak az állatnak, amelyiknek a bundájába, talpába, fülébe akadt ilyen toklászos termés. Mindig beljebb fúródva nagy fájdalmat okozhat. A kutyatulajdonosok is gyakran találkozhatnak ezzel a problémával, bár nem a ritka árvalányhaj a tettes ilyenkor, hanem más fűféle.

Hazai fajok

A 30–40 cm magas, gyepes évelő növénynek több faja is él hazánkban. Említést érdemel a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), a csinos árvalányhaj (S. pulcherrima), a hegyi árvalányhaj (S. pennata) és a kunkorgó árvalányhaj (S. capillata).

 

Előfordulás

Az árvalányhaj a homoki rétek, legelők, homokpuszták jellegzetes növénye.

Ahol előfordul, ott tömeges, vagyis ameddig a szem ellát, hullámzik a rét az árvalányhajtól.

Akkor miért védett?

Azért, mert egyre csökken az élőhelye. Igazán az élőhely védelmének van értelme. A faj védelme azonban jogi alapot teremt az esetleges természetkárosítás büntetésére. Legyünk képesek uralkodni magunkon, és ne szedjük csokorba, még akkor se, ha a néhány szál letépése „meg sem látszik a réten”. Ha a legelőn lelegelik az állatok, az a természetes menete az életnek, ettől a fűféle nem pusztul el.

Én nem szedhetem le, a tehén pedig lelegelheti? Igen. Ez csak látszólag ellentmondás. Amíg az árvalányhaj szabadon szedhető volt, cserkészjelvénnyé vált, csokrot díszített, kalap mellé tűzve lengedezett. Rapaics Raymund szerint az 1930-as években tömegesen szállították Angliába is. A kevés megmaradt állomány ezt már nem viselné el. Ezért védeni kell. A védelmet mindig széles látókörben kell értelmezni, de a legkisebb körben is be kell tartani, csak akkor lehet eredményes.

 

Irodalomjegyzék

Simon – Seregélyes: Növényismeret

Pallas Nagylexikon

Rapaics Raymund: A magyarság virágai (1932)

Etimológiai szótár (Szerk.: Zaicz Gábor)

 

14 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások








Zabajnik NoémiNagyon jó a honlap!!
VeronikaÉn sem szedném le.



1. Árvalányhajas rét

1. Árvalányhajas rét


2. Árvalányhaj

2. Árvalányhaj


3. A toklász csavarodása a talajba fúrja a magot

3. A toklász csavarodása a talajba fúrja a magot


Az árvalányhaj szemtermése

Az árvalányhaj szemtermése


Ahol előfordul, ott tömeges

Ahol előfordul, ott tömeges


Árvalányhajas rét

Árvalányhajas rét


Csinos árvalányhaj

Csinos árvalányhaj


Kunkorgó árvalányhaj

Kunkorgó árvalányhaj


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!