Gumicsizmás lápi túra az ócsai Turján-vidéken

2013-03-23

19 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Az egyik kedvenc, Budapesthez közeli kirándulóhelyem Ócsa. Jöttünk már ide családi kirándulásra a gyerekeimmel és a szüleimmel, de egy egész busznyi biológia tagozatos diákkal is tanulmányi kirándulásra. Rövid felsorolás a látnivalókról: XIII. századi (!) román stílusú templom, ami most is működik, és gyönyörűen fel van újítva (nem úgy, mint a zsámbéki).  A Tájház, ami egy egész házcsoport a templom mellett, tele érdekes kiállításokkal és programokkal. Az Öreg-hegyi pincesor, ami a maga sajátos, kontyolt nádtetejű pincéivel (melyek közt 300 éveset is találni) igazán érdekes látnivaló.

És persze itt van a Turján-vidék. Mi is ez? A Duna egykori medreinek lápokkal kitöltött része. Az Ős-Duna a régebbi lejtésiránynak megfelelően a Visegrádi-szoros után erőteljesen keletre tartott, s így kb. a mai Szolnoknál egyesült a Tiszával. Minderről a lerakott kavicstakarói árulkodnak. A lejtés megváltozásával, több szakaszban térült el, s alakította ki a mai kb. észak-déli irányú medrét. A Duna mellett a Kiskunság felőli részen széles lápvidék alakult ki, melyen egykor el lehetett jutni ladikkal Ócsáról Kalocsára. Persze csak akkor, ha a helyet jól ismerő ladikos volt a vezető.

A lápokat azonban az ’50-es évektől kezdve mindenfelé lecsapolták, itt helyben a Duna-völgyi-főcsatorna volt hivatott ezt a célt szolgálni. Szerencsére nem sikerült teljesen eltüntetni a vizet erről az ún. síklápról. Az utánpótlást jelenleg nem az áradások szolgáltatják (már nem árterület), hanem a vízzáró rétegek fölött, a Gödöllői-dombság felől ideszivárgó talajvizek. Ezekből 16 forrás fakad, amiket csak télen lehet észrevenni, ott, ahol nem fagy be a víz a lápon. Így maradhatott meg több vizes élőhely is Ócsa közelében. Egy részük szabadon látogatható (pl. a Selyem-réti tanösvény), más részük fokozottan védett terület és csak engedéllyel látogatható. Kérem, hogy ha ilyen táblát látunk, ne menjünk tovább, mert mindig oka van annak, ha nem szabad egy területre belépni. Éppen azokat a növényeket és állatokat kell védeni a taposástól vagy az emberi jelenléttől, amik miatt oda szeretnénk jutni. „De mi nem bántjuk őket, nem szedünk virágot, nem pusztítunk el semmit.” - szoktuk gondolni. Igen, de mi sem tudunk lebegni egy sérülékeny gyep felett, és mi sem tudunk láthatatlanná válni egy érzékeny ragadozó madár fészke közelében.

Tehát a láp. Ez itt egy tőzegláp. Régebben ki is termelték a tőzeget, ezt a növényi anyagok lassú lebomlásából származó, éghető anyagot. A lápban oxigénszegény a víz, ezért a lebomlási folyamatok is sajátosak.  A lassú bomlás során metán is keletkezik. Ha begyullad, kigyúlnak a lápon a lidércfények.

 Mi is kipróbáltuk, hogy milyen érzés, ha néhány ember egyszerre felugrik, s amint földet érnek, lehet érezni, hogy remeg a föld a lábunk alatt. Vagyis nem talaj van alattunk, hanem tőzeg. A tőzeg úgy működik, mint egy hatalmas szivacs: az elnyelt víz egy részét lassan juttatja vissza a környezetbe. Az itt élő különleges fajokon kívül a lápnak ez a tulajdonsága is az oka annak, hogy ma már maradék lápjaink „ex lege” védettek. Ez azt jelenti, hogy a törvény ereje védi őket anélkül, hogy egyesével végig kellene csinálni velük a védetté nyilvánítási eljárást.

A lápban állandó a vízborítottság, de a mértéke persze függ az évszaktól és a csapadékmennyiségtől is. Most márciusban nem szenvedtünk hiányt csapadékban (még szerencse, mert a tavalyi év nagyon aszályos volt). Így a túránk igazi lápi túra volt: gumicsizmás, botorkálós, s kissé hideg: a levegő 3 fokos volt, a víz egy kicsit melegebb (állítólag). Bár délelőtt egyes pocsolyákban még jégtűket láttunk! Még a leghosszabb gumicsizmák sem nyújtottak egészen biztos „szárazláb”-érzést! A tanácsnak megfelelően mindenki hozott váltóruhát, s az izgalmas kirándulás után átöltöztünk a Tájházban.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park évente egyszer, márciusban hirdet ilyen túrát a lápra (ekkor még nem okoz komoly károkat a taposás). Én 2011-ben, egy továbbképzés keretében ősszel is jártam itt. Akkor nagyon kevés víz volt a lápban, de  megcsodálhattuk a lápi növényzet több érdekes faját.

 A fafajok közül a legjellemzőbb a mézgás éger. Ez a fa kifejezetten a vízpartok és lápok növénye. A nitrogénszegény lápi talajt egy sugárgombával való együttélése kompenzálja. A kidőléstől az ún. égerláb védi, vagyis az alul kiszélesedő törzse. A mézga, ez a gyantaszerű anyag átjárja a testét, s még halála után is alkalmassá teszi víz alatti építmények készítésére, mert nem bomlik le. Porzós virágai nagyon korán kezdik szórni a virágport, mi már csak a lehullott virágokat láttuk március 2. felében. A termős virágzat apró tobozokra emlékeztet, ezért áltoboznak hívják.

Az égeren kívül a magyar kőris a másik gyakori fa a lápban, a fűzlápban pedig a hamvas fűz. Ez utóbbi bokor méretű fának szép nagy barkája van, éppen most, Húsvét környékén virágzik. Az aljnövényzetben a mocsári sás, a mocsári nőszirom és a tőzegpáfrány a jellemző fajok. Koratavasszal a mocsári gólyahír az egyetlen látványos virág. A mostani tavaszi télben is megpróbált néhány példány kinyílni, de biztosan jobban éreznék magukat, ha legalább 10 fokkal melegebb lenne!

Köszönet Nagy Istvánnak a tocsogós-izgalmas tavaszi túráért és Csáky Péternek a 2011-es szakvezetésért!

 Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással. Köszi! Erika

Kapcsolódó korábbi cikkem a honlapon, a Túrák fül alatt: Selyem-réti tanösvény (Ócsa)

 

 

19 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











Ócsa román kori temploma

Ócsa román kori temploma


A tájház

A tájház


Ócsa, Öreg-hegyi szőlők

Ócsa, Öreg-hegyi szőlők


Kontyolt nádtetejű pince

Kontyolt nádtetejű pince


Fokozottan védett a terület, mutatja Csáky Péter

Fokozottan védett a terület, mutatja Csáky Péter


Nagy István vezetőnk a tavaszi lápban

Nagy István vezetőnk a tavaszi lápban


Bukdácsolunk a lápban

Bukdácsolunk a lápban


Néha a gumicsizma sem elég

Néha a gumicsizma sem elég


Kora tavaszi reggel a lápon

Kora tavaszi reggel a lápon


A láp szeptemberben

A láp szeptemberben


Sások között  a csapat

Sások között a csapat


Hideg a tavasz, jeges a víz

Hideg a tavasz, jeges a víz


Mocsári gólyahír

Mocsári gólyahír


Az enyves éger vízbe hullott porzós virága

Az enyves éger vízbe hullott porzós virága


Égerláb

Égerláb


Az égerláb kiemelkedik a vízből

Az égerláb kiemelkedik a vízből


Nem olajfolt, hanem baktériumok a vizen

Nem olajfolt, hanem baktériumok a vizen


Szittyós láprét ősszel

Szittyós láprét ősszel


Nádas a lápon

Nádas a lápon


Hamvas fűz barkás állapotban

Hamvas fűz barkás állapotban


Tőzegpáfrány

Tőzegpáfrány


Szürke aszat a lápréten

Szürke aszat a lápréten


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!