Lepkekert az Állatkertben

Nyár van, tehát ismét látogatható a Lepkekert. Az Állatkertben a Pálmaház „mögött”, a Dózsa György út felé eső szakaszon található.

A zárt épületbe való bejutáshoz zsilipelni kell, vagyis két ajtó között várni, amíg a külső ajtót becsukják. A kijutás is hasonló. Itt általában fiatalok, az Állatkertben dolgozó önkéntesek segítenek, és ők kérik meg udvariasan a látogatókat, hogy ne nyúljanak a lepkékhez, valamint ügyeljenek a földre leszálló példányokra is. Örömmel hallottam a látogatáskor, hogy a látogatók köszöntek a fiataloknak, és azonnal „lefordították” a figyelmeztetést a kisgyerekek számára is: „Hallod? Csak nézegetni szabad a lepkéket, de nem fogjuk meg őket!” Remélem, minden látogató hasonló azokhoz, akikkel én találkoztam.

Bent a lepkék között is azt tapasztaltam, hogy az emberek megcsodálják őket, de nagyon ügyelnek az épségükre. Ha valakire rászállt egy lepke, mások rögtön figyelmeztették, hogy tudjon róla, és nehogy véletlenül megsebesítse. A kicsiket is felemelték, hogy jobban láthassák az etetőkön táplálkozó példányokat, de csak „mindent a szemnek” alapon. Örömmel láttam, hogy már 6-7 év körüli gyerekeknek is kezébe adnak a szülők egyszerű fényképezőgépeket, arra biztatva őket, hogy így vigyék haza az élményeiket. Az elkészült képet azonnal vissza lehet nézni. Sok dicsérő szót hallottam a szülőktől. A szememet a lepkék kényeztették, a fülemet a példaértékű szülői mondatok.

Szakmai szemmel nézve nagyon tetszik a Lepkekertben, hogy több ismeretterjesztő tábla segít eligazodni a lepkék világában. Látványos a szemfolt szerepét bemutató, valamint a lepkék teljes átalakulását ismertető tábla. A fajok esetében sajnos nem minden körülöttünk repkedő fajt lehet megtalálni a táblán. Gondolom, hogy ezt nehéz is megoldani, hiszen egyszer elkészül a több évre szóló, drága tábla, aztán más fajok is érkeznek a bábszállítmánnyal. Én itthon próbáltam beazonosítani a fajokat a fotók és a tábla alapján, de nem mindet sikerült. Talán lehetne kiegészítésképpen egyszerűbb, esetleg lapozható ismertetőt kitenni az aktuálisan látható fajokról. Tudom, hogy a vendégek többsége csupán gyönyörködik és nem igényli a fajok nevét, de láttam profi felszereléssel fotózókat, akiknek sokat segítene egy ilyen kiegészítés.

Nagyon tetszik, hogy a bábszekrény jól látható, üvegezett. A látogatók szeme előtt kelnek ki a lepkék. Ez igazán nagy élmény mindenki számára. Már a bábok méret- és alakbeli sokfélesége is érdekes.

Idén különlegesség, hogy árvízkárosult lepkék is laknak a Lepkekertben: a vízborította területekről megmentett nappali pávaszemek ott repkednek trópusi rokonaik között. A hazai lepkéink egyik legszebb faja a nappali pávaszem, amely gyönyörű színekben pompázik, ha széttárja a szárnyait, de ha összecsukja őket, egészen sötét a szárnyak fonáka. Ez a jelenség gyakori a lepkéknél: az álcázást szolgálja a fonák rejtőszíne, de ha mégis felfedezik és támadás éri a lepkét, hirtelen széttárja szárnyait, elővillantva az élénk színeket, illetve a szemfoltokat. Az emlősök szemének másolata olyan hű, hogy gyakran egy, a fényvisszaverődést idéző fehéres folt is növeli a hasonlóságot. A nappali pávaszemek egyike-másika nagyon bizalmas, rászállnak az emberre, pödörnyelvükkel keresgélik a finom, sós izzadságot. Nem kell félni tőlük, semmi kárt se tehetnek bennünk. Szájszervük egy hosszú, vékony cső, amivel folyadékot tudnak csak felszívni. Nyugalmi állapotban pödörnyelvüket feltekerve tartják a fejükön kívül.

A trópusi lepkék közül az egyik leghatalmasabb az égkék azúrlepke, melyet leginkább az emberektől távolabb, a tető közelében láttam repülni, kivéve, amikor egy látogató cipőjét tüntette ki egyikük a figyelmével. A közelről megfigyelhető példányoknál jól meg lehet mutatni egy gyereknek, hogy két pár szárnyuk van, ami egyes fajoknál színében is különböző, másoknál egybefüggőnek látszik, mintha csak egy-egy szárnya lenne oldalanként.

Az etetőállványokra kitett, félbevágott narancs és banán szemmel láthatóan ízlett a lepkéknek, pedig a természetben nem juthatnak ilyen táplálékhoz, hiszen a héjakat nem tudják felbontani. Úgy látszik, a virágok nektárja mellé az édes nedvek jó kiegészítők.

Mindenkinek csak ajánlani tudom a Lepkekert meglátogatását, igazán nagy élmény.