Az Alpok kialakulása

2013-09-30

84 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Kérdéseink: Hogy lehet, hogy több ezer méter magasságban tengeri állatok maradványaira bukkanhatunk? Mi okozza azokat a nagy gyűrődéseket, amiket egyes sziklafalakon láthatunk? Hogy keletkeznek a palák és a márvány?

Az Alpok kialakulása

I. Előzmények

Az óidőben, a karbonban már hegység emelkedett a helyén. Ez a hegység az eróziónak köszönhetően lealacsonyodott már permben. Lepusztulástermékei megtalálhatók kavicsos homokkövek és konglomerátumok (kavicskövek) formájában.

A középidő triász időszakában az egykori hegység területe megsüllyedt. Két medence alakult ki, egy nyugati és egy keleti, melyeket egy szárazföldi hát választott el. A két medencét elárasztotta a Thetys-tenger vize. Évmilliókig hullámzott itt tenger. Mélysége változó volt, üledékei különböztek a Ny-i és a K-i oldalon. Ezért nem egyformák a Nyugati- és a Keleti-Alpok kőzetei. A tengerek fenekén a leggyakrabban mészkő, homokkő, dolomit és márga keletkezik. A mészkő gyakran elpusztult állatok mészvázaiból gyűlik össze a tengerfenéken. Például korallok, csigák, kagylók, illetve a középidőben élt ammoniták vázai találhatók benne.

Mivel itt hosszú ideig működött az ún. üledékgyűjtő medence, az anyagok több ezer (!) méter vastagságban halmozódtak fel. Ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy a tenger is több ezer méter mély legyen, elegendő feltétel, ha a fenék süllyedése lépést tart az üledékképződéssel.

II. Felgyűrődés

Ezt a két tengermedencét érte a középidő kréta időszakában oldalirányú nyomás. A kőzeteket meggyűrni képes hatalmas erők a kontinensek mozgásából erednek, melyet a lemeztektonika elmélete foglal össze. Az Afrikai-kőzetlemez északra tolódása, az Eurázsiai-lemezzel való ütközése adta azt az erőt, ami hatott az üledékekre. Erre kőzet kétféleképpen reagálhat: törik (ha rideg és kemény), gyűrődik (ha puha és képlékeny). Itt a puha tengeri üledékek meggyűrődtek. Ha annyira nagy nyomás éri őket, hogy a kőzetek átkristályosodnak, akkor ún. átalakult kőzetek keletkeznek, pl. márvány vagy különféle palák. A márvány szép és kemény díszítőkő, a palákat tetőfedésre használják.

A nyomóerő a hatását legerősebben az újidőben, a miocén időszakban fejtette ki, ekkor volt a gyűrődés a legerőteljesebb. Annyira, hogy a keletkezett redőket nemcsak felgyűrte, de továbbtolta É felé, amerre megdőltek (ferde, majd fekvő redő), végül leszakadtak az alapkőzetről és „oldalukon” csúsztak sok helyen 100 km-t is az eredeti helyüktől. Ezt hívjuk áttolt redőnek, vagy más néven takaró redőnek, mivel betakar tőle idegen kőzeteket. Az Alpok geológiai szerkezetére kifejezetten jellemzőek a takaróredők. Így magyarázható, hogy hogyan kerültek a fiatalabb harmadkori üledékekre jóval idősebb, még középidei üledékek.

Az Alpok három hatalmas, egymásra torlódott takaróredő rendszerből épül fel. Így meglepően változatos a geológiai szerkezet, amit az is bonyolít, hogy az erózió folyamatosan működik. Ami egykor hegycsúcsként, egy redő „tetejeként” állt ki a tájból, az a rész pusztul a leggyorsabban. Ha a lepusztulás elér egy új, más minőségű réteget, felgyorsulhat vagy lelassulhat a kőzetek elszállítódása a helyükről. Ezt hívjuk válogató lepusztulásnak. Hatására néhol kitakaródznak egykor alul lévő rétegek, s a felszínen vizsgálhatók. Ezeket a helyeket hívjuk tektonikai ablakoknak. Ezek a geológiai bekukucskálások bizonyítékok a keletkezésük történetére. Bár ma már a fúrásminták is szinte mindenhonnan rendelkezésre állnak. Sőt, a sok gigászi alagút, amivel átfurkálták a közlekedés gyorsítása kedvéért az Alpokat, közvetlen adatokat szolgáltatnak a szerkezetről.

III. Kiemelkedés

A gyűrődések önmagukban még nem okozták a hegység mai magasságát. A nyomóerő töréseket is okozott, s a részek a magasba emelkedtek. Eleinte szigeteket alkottak a Thetys-tengerben, s lepusztult kőzeteik ismét visszakerültek a tengerbe. Ebből keletkezett a fiatalabb kavics, homok és agyag, keverékükből pedig az ún. molassz.

A miocénre középhegységivé alakult, lepusztult táj egy újabb emelkedésbe kezdett a pliocén folyamán (ekkor hullámzott Magyarország területén a Pannon-tenger). A gyors emelkedés közben a völgyek folyói mélyen bevágódtak, felszabdalva a hegységet.

IV. A felszín átalakulása

A felszínt ezután egy új jelenség szembetűnően átalakította. A pleisztocénben az éghajlat lehűlése következtében a hegység eljegesedett. A jégkorszakban kialakult formákról egy másik cikkemben olvashatsz.

Kapcsolódó cikkeim:

  • A mészkőhegységek változatos formái: a karsztformák
  • Gyakori, mégis titkokat rejtő kőzet: a mészkő
  • Tauplitzalm: látványos mészkőfennsík Ausztriában

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással. Köszi! Erika

 

84 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások








Zsuzsi Üdvözlöm! Fantasztikus ez az anyag,nagyon sok mindent megtudtam az Alpokról.Pompás, csak így tovább! Köszönöm!!4!!
NinaKöszi, sokat segítettél! :)
LillaNagyon tetszik! Köszönöm!
HajniElovastam.Köszönöm.Ma tudom is hol voltam.
Szentgyörgyi Rékaköszönöm a segítséget!!!
ErikaA Garda-tó egy gleccsertó, ami azt jelenti, hogy völgyét alul egy egykori gleccser morénája (nagy kövei) gátolják el keresztben. Felette tóvá torlódik a víz, ez a Garda-tó.
Losonciné Zana Juditszerettem volna megtudni, a Garda tó a déli Alpok nyúlványaiban mészkő változatos formáiból alakult ki. Röviden a lényeg. Üdv.Judit
ErikaBig \"Köszi!\"
AnettaLogikus és nagyon jó leírás. Lennék a diákja! Big Like!
ErikaKöszönöm! Használjátok egészséggel!
DorkaHasznos tudnivalókat közöl ez az oldal. Nagyon tetszik !
Dobrotka TamásLike!!!
ErikaKöszi!
Németh GáborTetszik!



Vastag mészkőrétegek a Júliai-Alpokban

Vastag mészkőrétegek a Júliai-Alpokban


Gyűrt, kibillent rétegek (Vintgar-szurdok, Szlovénia)

Gyűrt, kibillent rétegek (Vintgar-szurdok, Szlovénia)


Mészkőrétegek mészkőfejei

Mészkőrétegek mészkőfejei


Egy gyűrődés, aminek a tetejét levitte az erózió

Egy gyűrődés, aminek a tetejét levitte az erózió


Vízszintes mészkőrétegek

Vízszintes mészkőrétegek


Vízszintes rétegek

Vízszintes rétegek


Mészkőcsúcsok, Vrsic-hágó

Mészkőcsúcsok, Vrsic-hágó


Gyűrődés

Gyűrődés


Mészkősziklák

Mészkősziklák


Ammoniták Altaussee múzeumában

Ammoniták Altaussee múzeumában


Ammonita modell

Ammonita modell


Többszáz méter egykori tengeri üledék

Többszáz méter egykori tengeri üledék


A Júliai-Alpok vonulatai

A Júliai-Alpok vonulatai


Palatető

Palatető


Márvány

Márvány


Öt ujj kilátó (Dachstein)

Öt ujj kilátó (Dachstein)


Törpefenyők a mészkövön

Törpefenyők a mészkövön


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!