Tavaszi séta a Zirci Arborétumban

2014-04-20

4 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Arborétum vagy botanikus kert? Ugyanazt jelenti a két szó? Nem egészen. Az „arbor” latin szó, élő fát jelent. Az arborétum pedig fagyűjteményt, ami főként az adott területre nem jellemző, ültetett fákból áll. A botanikus kertben a hangsúly a lágyszárú növényeken van, bár ott is találunk különleges fákat. Mindezt és még sok más érdekességet tudhattam meg Galambos Istvántól, a Zirci Természettudományi Múzeum nyugalmazott botanikus szakemberétől. Egy továbbképzés keretében látogattuk meg a Zirci Arborétumot.

Az Arborétum a zirci cisztercita apátsághoz tartozik ismét, úgy, mint régen. 1182-ben III. Béla alapított itt cisztercita kolostort. A ciszterek élen jártak a mezőgazdaságban, jól értettek a növényekhez. A török uralom alatt elnéptelenedett a környék, az erdő visszahódította az apátsági földeket is. A rend később visszatelepült Zircre, 1726-tól megkezdték a templom és a rendház építését. A mai arborétum helyén a Cuha-patak felduzzasztásával nagy halastavat alakítottak ki, környékét bekerítették, fásították és vadasparkként használták. A Cuha-patak számára mesterséges medret készítettek, a ma is látható két kőhíd 1759-ben épült.

1803-tól Dréta Antal lett az apát, aki a kor divatja szerint angolparkot alakíttatott ki a rendház körül. Az angolpark természetesnek tűnő, ligetes, facsoportos elrendezésű, de minden részletében tudatosan tervezett kerttípus. Sokfelől hozattak fákat, erről feljegyzések is maradtak ránk. Néhány fa még a spontán beerdősülés korából is megmaradt, ezeket meghagyták. Jelenleg egy kocsányos tölgy a park legidősebb fája, kb. 400 éves, tehát a ciszterciek távolléte során, őshonos fajként, magától hajtott ki. Érdekes elképzelni, hogy egy, az 1600-as évek elején itt repkedő szajkó hozhatta a csőrében azt a tölgymakkot, amelyet a földbe rejtett télire, aztán ottfelejtette. Akár így is indulhatott a mai hatalmas fa élete, aminek alig szentelünk figyelmet, hiszen „csak egy fa” a sok között. 1809-ben telepítették az arborétum hársfasorát, mely 110 hársfából áll.

Tavasszal, lombfakadáskor azok a legszebb növények, amelyek látványos virágokat hoznak. Ilyenek a liliomfák. Hatalmas, rózsaszín virágaik miatt sokan kertekbe is ültetik. Gyakran tulipánfának hiszik őket, pedig az egy nagyon másmilyen faj, zöldes színű virágokkal és tulipán alakú levéllel. A liliomfák hatalmas virágai érzékenyek a tavaszi fagyokra, s mivel éppen ilyen lehűlés után voltunk, mi is láttunk a hidegtől megbarnult virágú példányt. A japánbirs égőpiros virágai is magukra vonzzák a tekintetet (valamint a fényképezőgép-lencséket).

Az Arborétum térképét követve megkerestem a mátrai ősjuhar egy példányát. Az első példányt 1952-ben találta Papp József, majd néhány további egyedet is felfedeztek a Mátrában. A levelei mások, mint a ma élő juharoké, viszont megegyeznek a 15-20 millió éves levéllenyomatokkal. Az ilyen, évmilliók óta változatlanul előforduló fajokat hívjuk élő kövületnek. Örülök, hogy itt láthattam egyet közülük.

Egy másik érdekesség a malonyai tuja. Malonya egy település, ma Szlovákia területére esik. Itt nemesítette ezt az oszlopos tujaváltozatot Ambrózy Migazzi István főúr kertésze. A nemesi kastélyparkban ma szintén arborétum látható.

Az egykori halastó ma jóval kisebb, mint fénykorában. Partjain számos szép növény díszlik, például sokféle kankalin. A vízben én néhány csomó kecskebéka petét és egy párzó barna varangy párt láttam. A szomorúfűz lehajló ágai alatt vadkacsák úszkáltak.

Az Arborétum ún. Őspark területén illatos szőnyegként borította éppen a talajt a medvehagyma. Lehet, hogy sajátos „illatnak” nevezni a hagymaszagot, de én nagyon szeretem. Nekem az őshonos aljnövényzet virágpompája legalább annyira tetszik, mint az ültetett egzotikus növények.

A növényeken kívül még kőzettani érdekességgel is szolgál a park. Békefi Remig paptanár emlékműve közelében, az ösvényen fossziliákat fedezhetünk fel: a Szentlászló pénzének nevezett, megkövesedett egysejtű vázakon lépdelünk. Az eocén korban a tengeri egysejtűek több centisre nőttek. Pénzérmeszerű, lapos mészvázaik sokfelé gyűjthetők a Bakonyban. Na, de egy arborétumban is?!

Én nagyszerűen kikapcsolódtam a madárcsicsergős, békés tavaszban. Mindenkinek ajánlani tudom ezt a szép arborétumot.

(Zirc egyéb természeti látnivalói: a Zirci Természettudományi Múzeum gazdag gyűjteménye, a város határában fekvő Pintér-hegyi parkerdő és tanösvény, valamint a városhatártól nem messze lévő Eperjes-tanösvény. Mindet megéri megnézni!)

Ha tetszett a cikk, jelezd, kérlek, egy kattintással! Köszi! Erika

4 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











A Zirci Arborétum

A Zirci Arborétum


A Cuha-patak kőhíddal

A Cuha-patak kőhíddal


Az angolpark természetes erdőnek tűnik

Az angolpark természetes erdőnek tűnik


Öreg kocsányos tölgy

Öreg kocsányos tölgy


Liliomfa

Liliomfa


A liliomfa virága

A liliomfa virága


Fagykár érte a virágokat

Fagykár érte a virágokat


Japánbirs

Japánbirs


Mátrai ősjuhar

Mátrai ősjuhar


Malonyai tuja csoport

Malonyai tuja csoport


Kankalin fajok

Kankalin fajok


Citromlepke kankalinon

Citromlepke kankalinon


Az egykori halastó

Az egykori halastó


Békapeték és párzó barna varangyok

Békapeték és párzó barna varangyok


Medvehagyma-szőnyeg

Medvehagyma-szőnyeg


Medvehagyma

Medvehagyma


Kutyatej sziklával

Kutyatej sziklával


Szentlászló pénze

Szentlászló pénze


A Békefi emlékmű hársakkal

A Békefi emlékmű hársakkal


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!