Gyakori, mégis titkokat rejtő kőzet: a mészkő

2014-06-30

11 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

A mészkő összetétele

A mészkő egy olyan kőzet, aminek elég egyszerű a kémiai összetétele, hiszen egy képlettel leírható: CaCO3 (kalcium-karbonát). Ez az anyag, ha módja van rá, kristályos szerkezetet is felvehet, ilyenkor szép csillogó ásvány jöhet belőle létre, pl. a kalcit. A mészkő azonban tömeges, nem csupán egy-egy szép kristálycsoport.

A mészkő kialakulása

1) A mészkő gyakran mészvázú tengeri állatokból jön létre. Ebben az esetben a szerves eredetű üledékes kőzetek közé soroljuk. Ilyen mészkőben érdemes ősmaradványokat keresgélni, nagy valószínűséggel találunk is bennük.

Olyan tengeri állatokra kell gondolnunk, amiknek nem csak mészvázúaknak kell lenniük, de olyan tömegesen kell előfordulniuk, hogy elpusztulásuk után a tengerfenéken vastag rétegben gyűljenek össze. Szakszerűen úgy mondjuk, hogy kőzetalkotó mennyiségben legyenek jelen. Ilyenek pl. a korallok, amelyek pici korallpolipocskái (a csalánozók közé tartozó egyszerű állatkák) egész zátonyokat hoznak létre mészből. De bármilyen furcsa, még egysejtűek is lehetnek kőzetalkotók, ha elég sokan vannak. Hazánkban a legszebb példa erre a Bakonyban sokfelé található Szent László pénze, ami nem más, mint lapos pénzérmére hasonlító mészváz, amit egykor a Nummulitesek közé tartozó, több centiméteresre is megnövő egysejtűek növesztettek maguk köré. De mészkő létrejöhet csigák vagy kagylók évezredek során összegyűlt vázaiból is. Az én kedvenc kövületeim a földtörténeti középidőben élt ammoniták (ammoniteszek). Ezek a mai polipok rokonai voltak, akik időben egyszerre éltek a dinoszauruszokkal, de az ammoniták kizárólag tengerekben fordultak elő. Síkban feltekeredett vázuk hasonlít a csigaházra, de belül eltér attól. A csigaház belül egyterű, spirális cső. Az ammoniták mészváza pedig kamrákra tagolt. Ahogy nőtt az állat, újabb kamrákat növesztett az előzőek elé, mindig nagyobbat. A kisebbekbe gázokat volt képes kiválasztani a keringéséből, s így ezeket a légkamrákat tudta a vízben való emelkedésre és süllyedésre használni. Maga a polipszerű állat a legnagyobban, az ún. lakókamrában élt. Az ammoniták a középidő végén kihaltak, a mai puhatestűek közül a Nautilus (csigáspolip) hasonlít hozzájuk a legjobban. Hazai középületeinken gyakran láthatjuk a csiszolt felületeken az ammoniták ősmaradványait. A vörös színű piszkei „márvány” hazánk egyik legszebb díszítőköve, tele ammonitákkal. Éppen a kövületek mutatják, hogy nem márvány, hanem mészkő. A márvány ugyanis a mészkő egy átalakult, átkristályosodott formája, amiben sosem láthatóak fosszíliák.

2) Mészkő édesvízből is létrejöhet. Ekkor is köze van élőlényekhez, de nem úgy, ahogy az előbb láttuk. Mészkővidékeken a források, patakok sok oldott meszet szállítanak magukkal. Ez az oldott mésztartalom kicsapódik a vízből, ha elillan belőle az oldott szén-dioxid. A vékony rétegben kicsapódó mész a patakparton található mohákra, gyökerekre, ágakra válik ki és bekérgezi őket. Idővel a növényi szerves anyag elpusztul, lebomlik, de megmarad a helye a mészben. Így jön létre a lyukacsos szerkezetű édesvízi mészkő, más néven mésztufa (travertino). Kedvelt építőanyag és díszítőkő, mert könnyű megmunkálni. Hazánkban ezt a folyamatot sokfelé láthatjuk, például a Bükkben a Szalajka-völgy Fátyol-vízesésében. Mésztufából áll, amint a neve is mutatja, Pécsett a Tettyei Mésztufa-barlang. De édesvízi mészkő borítja budai Várhegy tetejét is, amelybe azokat a pincéket mélyítették, melyek közül ma több is látogatható Budavári Labirintus néven. A horvát Plitvicei-tavaknál pedig a kicsapódás minden fázisát megfigyelhetjük. Csodaszép hely, érdemes felkeresni!

3) A mészkő élőlények közreműködése nélkül is létrejöhet. Ekkor a vízben oldott mész kicsapódásáról van szó, ezért a mészkövet ilyenkor a vegyi üledékes kőzetek közé soroljuk. Igaz, hogy mesterséges környezetben, de ilyet csodálhatunk meg Egerszalókon, ahol egy egykori kutatófúrásból tör fel a forró, meszes víz. Ma már a köré épült fürdőkomplexum része az a domboldal, amit a rajta lefolyó víz von be egyre vastagabb mészkőrétegekkel. Látványnak ez sem utolsó! (De nem is kell ilyen messzire mennünk, hiszen a fürdőszobánk tárgyain kicsapódó vízkő is ugyanez az anyag, vagyis kalcium-karbonát, tehát mészkő.)

Ha ismerjük a fenti folyamatokat, még nagyobb tisztelettel fogjuk csodálni azokat a hatalmas mészkőhegyeket, meredek mészkőszirteket, melyek anyaga apró állatok mészvázaiból gyűlt össze egykori tengerek fenekén. Hát még, ha arra gondolunk, hogy micsoda erők kellettek ahhoz, hogy ezeket a több száz méter vastag rétegeket felgyűrjék és a magasba tolják!

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszi! Erika

11 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











Vízszintes mészkőrétegek Zircen

Vízszintes mészkőrétegek Zircen


Kalcit kristályok barlangfalon

Kalcit kristályok barlangfalon


Korallos mészkő

Korallos mészkő


Szent László pénze, egysejtű vázak (Zirc)

Szent László pénze, egysejtű vázak (Zirc)


Ammoniták lenyomatai

Ammoniták lenyomatai


Ammonita modellje Ausztriában

Ammonita modellje Ausztriában


Ammonita modell csőrszerű állkapcsai és karjai (Holzmaden)

Ammonita modell csőrszerű állkapcsai és karjai (Holzmaden)


Vörös mészkő kápolna az esztergomi Bazilikában

Vörös mészkő kápolna az esztergomi Bazilikában


Ammonita metszete az esztergomi Bazilika falán

Ammonita metszete az esztergomi Bazilika falán


Tengeri sün kövület barlang falán

Tengeri sün kövület barlang falán


Mészkőbánya fala (Szársomlyó)

Mészkőbánya fala (Szársomlyó)


Mésztufa lyukacsos szerkezete (Tettyei Mésztufa-barlang)

Mésztufa lyukacsos szerkezete (Tettyei Mésztufa-barlang)


Karsztvíz folyik át a mohán

Karsztvíz folyik át a mohán


A mész könnyen kicsapódik a növényeken (Plitvicei-tavak)

A mész könnyen kicsapódik a növényeken (Plitvicei-tavak)


Mésztufalépcsők (Plitvice)

Mésztufalépcsők (Plitvice)


Vízesés zuhog le a mészkőfalról (Plitvice)

Vízesés zuhog le a mészkőfalról (Plitvice)


A bal oldalon már részben mésszel bevont moha (Száva-vízesés, Szlovénia)

A bal oldalon már részben mésszel bevont moha (Száva-vízesés, Szlovénia)


Gyűrt mészkőrétegek kicsiben (Vintgar-szurdok, Szlovénia)

Gyűrt mészkőrétegek kicsiben (Vintgar-szurdok, Szlovénia)


Gyűrt mészkőrétegek nagyban (Vrsic-hágó, Szlovénia)

Gyűrt mészkőrétegek nagyban (Vrsic-hágó, Szlovénia)


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!