A Zempléni-hegység nagy kincse: a perlit (Nem csak geológusokat érdekelhet egy szürke kődarab, hanem minket is!)

2014-08-16

13 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Idén nyáron a Zemplénben (is) barangoltam, ahol igazi csodák vártak. Földrajz tanárként és egykori lelkes ásványgyűjtőként engem persze érdekelnek a kövek, de belátom, hogy általában kevesebb embert vonzzanak, mint egy szép táj vagy más természeti látnivaló. Azért akarom megírni mindazt, amit a Zemplénben bányászott perlitről megtudtam, mert szerintem ez mindenkinek érdekes lehet, de a helyben olvasható leírások sokszor túl szakszerűek, tele vannak geológiai szakkifejezésekkel, ami sajnos teljesen követhetetlen egy laikus számára. Hát akkor kedves barangoló-társaim, vágjunk bele!

Hol találkozhatunk perlittel?

Hazánk ÉK-i részén, a Zempléni-hegységben. Ezen belül két helységet ajánlok a figyelmetekbe.

Pálházán működő perlitbánya van, egy nagy külszíni fejtés a hegyoldalban, ami már messziről is látszik az országútról, de a faluból nem. (Jaj, bocsánat, Pálháza város, hazánk legkisebb lélekszámú (ezer fő) és legészakibb városa.) Pálháza központjában találhatunk egy pici, de érdekes Perlit Múzeumot is, az én fotóim egy része is ott készült. A lelkes múzeumi őr sokat tud a perlitről, érdemes őt kérdezgetni! Amúgy is a Múzeum előtti térről indul a Pálházi kisvasút, amit vétek lenne kihagyni! A kisvasút megáll egy másik kis múzeumnál, az Erdészeti Múzeumnál is, ott is szó esik a perlit bányászatról.

Telkibánya a másik település. Itt is érdekes a múzeum, de nem a perlitről szól. Ha azt kérdezzük a helyiektől, hogy mit ajánlanak még érdekességként a figyelmünkbe, akkor a kopjafás temetőt és annak templomát fogják mondani. Meg sem említik a másik nagy „durranást”, a perlitfolyást. Ha közvetlenül erre kérdez rá az ember, akkor útbaigazítanak. Erre szükség is van, mert sehol sincs kiírva! Hogy mi is az a perlitfolyás, arról majd később.

Hogyan alakult ki a Zempléni-hegység és a perlit?

Ami földtörténet, az emberi léptékkel mérve mind nagyon régen történt. A miocén korban (ez már a földtörténet újideje, de ez is 23 millió évvel ezelőttől 6 millió évvel ezelőttig tartott) hazánk területén tenger hullámzott, ami fokozatosan elzáródott a Világtengertől. Ezt a tengert neveztük el utólag Pannon-tengernek (hiszen akkor nem éltek emberek, akik elnevezhették volna). A vízből szigetekként álltak ki a nagyobb hegyek. A területen sok szerkezeti mozgás történt, egyes részek törések mentén kiemelkedtek, mások lesüllyedtek. A törésvonalak mentén könnyen föl tud jönni a felszínre a láva, tehát a Zemplén területén is vulkánok törtek ki. A felszínre kifolyó láva forró, olvadt kőzet, ezt mindenki tudja. De a kémiai összetétele sokféle lehet. Általában elmondható, hogy minél több benne a SiO2 (szilícium-dioxid) vagy más néven a kvarc, annál sűrűbb és lassabban folyó a láva. A Zemplénben éppen ilyen sűrű láva tört a felszínre, s a kitörések gyakran jártak nagy robbanásokkal, sok vulkáni por került a levegőbe, ami aztán leülepedett a tájra. Az ilyen sűrű lávából kihűlése után a riolit nevű kőzet keletkezik, a vulkáni porból pedig a lyukacsos riolittufa. A kevésbé sűrű lávából andezit lesz. Mindezek előfordulnak a Zemplénben. A perlit tulajdonképpen a riolitnak egy változata. Olyan vulkáni kiömlési kőzet, ami gyorsan szilárdult meg a felszínen. Ha a láva nagyon gyorsan hűl ki (pl. mert a vulkán egy sziget, s a láva belefolyik a tengerbe, ahogy itt is történhetett), akkor nincs ideje a benne lévő anyagoknak kristályokba rendeződni, s egy véletlenszerű szerkezetben dermednek meg. Ezt hívják vulkáni üvegnek vagy ismertebb nevén obszidiánnak. A perlitnek is van az obszidiánhoz megtévesztésig hasonló változata.

Milyen hasznos tulajdonságai vannak a perlitnek?

Szép? Hát őszintén szólva csak egy lelkes geológus láthatja szépnek. Gyakran szürkés vagy fehéres színű, könnyen porladó kőzet. Nem csillog-villog, nincsenek benne nagy kristályok. Elég változatos fajtái vannak az összetételük szerint, de nem látványosak.

Van különleges tulajdonsága? Az bizony van neki! Méghozzá az, hogy úgy viselkedik, mint a kukorica, ha pattogatott kukoricát készítünk belőle. Ha a perlitet megőrlik, s elkezdik melegíteni, fura változást szenved. A benne lévő 3-5%-nyi víz egy része apró kapillárisokon eltávozik a kőzetből, s közben szinte felfújja azt. Így a perlit hatalmasra duzzad, eredeti mérete 7-15-szörösére! Egy gigászi pattogatott kukorica keletkezne egy megfelelő méretű szemcséből. (De a kukoricánál apróbb őrleményt hevítenek.) Sajnos otthon nem nézhetjük meg a folyamatot a sütőben, mert 800-1200oC kell hozzá. Nyilvánvaló, hogy ha megemelünk egy nagy zacskónyi nyers perlitet és egy ugyanakkora zacskónyi puffasztottat, akkor megdöbbentő lesz a különbség. A puffasztott hihetetlenül könnyű! (Lásd a fotót a mérlegen lévő perlitről!)

Más, számunkra hasznos tulajdonságai is vannak: jó hőszigetelő, nem gyúlékony, nagy felületű. Mire jó mindez?

Mire lehet használni a perlitet?

Egészen elképesztően sok mindenre jó! Nem is tudjuk, de valószínűleg mindnyájan láttunk már olyan dolgot, ami perlitből készült. Például álmennyezetet, amit könnyű lapokból raktak össze. Sok munkahelyen van ilyen. Nemcsak könnyű, tartós, de tűzben sem gyullad meg!

Használják a kertészetek és a mezőgazdaság talajjavítónak, állati alomnak, takarmányba kiegészítőnek. Az építkezéseken tűzálló szigetelésként, ill. hangszigetelésként alkalmazzák. Az élelmiszeriparban szűrő a sör, a bor, a gyümölcslevek gyártásakor. A pórusaiba felfogja a kiömlött olajat, így víztisztítóként is kiváló. Aki a teljes körű felhasználást akarja látni, nézze meg a fotómon, ami a Perlit Múzeumban készült.

Magyarország helye a világ perlit bányászatában

A világ perlit termelési ranglistáján az előkelő 5.-6. helyen állunk. Mégis alig hallunk erről a kincsünkről. Nálunk csak a bányászat és a duzzasztás zajlik. Sajnos készterméket itthon nem állítunk elő, azt vásároljuk vissza, aminek mi szolgáltattuk az alapanyagát. Tudom, hogy a gazdaságosság kérdése nem egyszerű ügy, s vállalatot alapítani a semmiből nehéz dolog. De józan paraszti ésszel úgy tűnik, hogy talán többet is kihozhatnánk ebből az adottságunkból.

A telkibányai perlitfolyás

Ha maga a kőzet nem is nagyon szép, ez a belőle lett képződmény kifejezetten látványos! Amint már írtam, Telkibánya faluban, a Cser-hegy oldalában van. Azért nehéz rátalálni, mert az utca két háza közötti keskeny kis benyíló vezet oda. A fotón lévő térképen egy nagy nyíllal jelöltem a helyét.Táblát csak akkor találunk, ha már az egykori bánya udvarán állunk. A táblát a Bükki Nemzeti Park tette ki, tehát fontosnak tartották, hogy az emberek lássák ezt a szép geológiai képződményt. Mellékelem fotón a szöveget, szóljon, aki érti (és nem szakember)! Összefoglalom a lényeget:

A Cser-hegy vulkáni eredetű, anyaga főleg riolit, riolittufa és perlit. Az egykori kitörések robbanásokkal jártak, egy részük a tenger szintje alatti kitörés volt. A hegyoldalt a bányászat miatt láthatjuk feltárva. Az eső, a szél, az aprózódás miatti erózió során a perlit jobban a lepusztult, a keményebb riolit pedig tarajként áll ki belőle. A perlit itt szürkés színű, gyorsan megszilárdult vulkáni üveg, ami könnyen porlik, ezzel hozza létre a „perlitfolyást”.

Ugye szép? Érdemes megnézni!

Egyéb látnivalók a környéken

Az Északerdő Zrt. által üzemeltetett Pálházi kisvasút tavasztól őszig naponta négyszer járja be 10 km-es útját. Nagy élmény felnőttnek, gyereknek egyaránt. Az első megállónál van negyed óránk, hogy megnézzük az Erdészeti Múzeumot. A legfelső állomástól indul a Páfrány tanösvény. Járjuk végig! Gyönyörű tájon vezet minket vissza az előző kisvasúti megállóhoz, a Kőkapuhoz. A tanösvény hossza 2,2 km, közben 7 érdekes magyarázó táblát találunk, és sok mindent tanulhatunk. Ha ebben az irányban haladunk, kevés az emelkedő és a meredek szakaszon lefelé mehetünk. A Kőkapu is nagyon szép hely! A gyerekeket nagyon klassz játszótér, a felnőtteket az étterem teraszán hideg sör várja. A mesterséges tó körül romantikus sétát lehet tenni. Az egykori Károlyi kastély ma szálloda, aki megengedheti magának, igen szép helyen lakhat!

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszi! Erika

13 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











Külszíni perlit bánya Pálházán

Külszíni perlit bánya Pálházán


A perlit bánya épületei

A perlit bánya épületei


Perlit Múzeum Pálháza

Perlit Múzeum Pálháza


Perlitdarab a múzeumban

Perlitdarab a múzeumban


Mérlegen a nyers és a puffasztott perlit

Mérlegen a nyers és a puffasztott perlit


Munkafolyamatok

Munkafolyamatok


A perlit bányászat kezdetei

A perlit bányászat kezdetei


A perlit felhasználásának módjai

A perlit felhasználásának módjai


Perlit álmennyezet

Perlit álmennyezet


Kertészeti perlit

Kertészeti perlit


Perlit szigetelő burkolatok

Perlit szigetelő burkolatok


A világ perlittermelése

A világ perlittermelése


Telkibánya térképe, a nyíl a perlitfolyást mutatja

Telkibánya térképe, a nyíl a perlitfolyást mutatja


Bejárat a perlitfolyáshoz

Bejárat a perlitfolyáshoz


A perlitfolyás magyarázó táblája

A perlitfolyás magyarázó táblája


A látványos perlitfolyás

A látványos perlitfolyás


A kiálló riolit taraj

A kiálló riolit taraj


A bányaudvar és a perlitfolyás

A bányaudvar és a perlitfolyás


A perlitfolyás egy oldalsó ága

A perlitfolyás egy oldalsó ága


A Pálházi kisvasút

A Pálházi kisvasút


Kőkapu Hotel

Kőkapu Hotel


Tó a Kőkapunál

Tó a Kőkapunál


Vigyázz, ha jön a vonat

Vigyázz, ha jön a vonat


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!