Megyer-hegyi tengerszem és Malomkőbánya (Sárospatak közelében)

2014-08-18

20 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Tengerszem Magyarországon? Lehetséges ez?  Tulajdonképpen nem. Azokat a magashegységi, csúcs közeli kis tavakat nevezzük tengerszemnek, amelyek a bennük tükröződő kék ég színéről kapták a nevüket. Medrükből egykor egy gleccser indult lefelé a völgybe. Nálunk nem volt eljegesedés, még a jégkorszakban sem voltak gleccsereink, így ma tengerszemünk se lehet.

Mégis szívesen ajánlom úti célként a mi „tengerszemnek” nevezett különleges tavunkat. Két irányból lehet megközelíteni: Sárospatak felől (kb. 3 km séta) vagy Károlyfalva irányából. Mi Károlyfalva felől érkeztünk kocsival. A faluban ki van táblázva az irány „Tengerszem” néven. Kocsival a horgásztavakig lehet elmenni. Innen 1 km az út az ösvényen, ami nem sok, de végig felfelé vezet. Mi ködös, enyhén hűvös időben kapaszkodtunk fel, de bizony megizzadtunk. De állíthatom, megéri!

Akkor hát hogyan keletkezett ez a festői, szabálytalan alakú tó?

Tulajdonképpen egy kőbányában járunk. A Megyer-hegy vulkáni eredetű, főként lyukacsos riolittufából áll. Ezt a gyakran puha kőzetet ebben az esetben kovasav járta át, amitől nagyon kemény lett. Ezért lett alkalmas malomkő készítésére.  A Zempléni-hegységben nemcsak gabonaőrléshez használtak malomköveket, hanem az ércek megőrléséhez is. A Telkibányán lévő Múzeum kertjében láthatunk ilyen ércőrlő malomköveket. A megyer-hegyi bányászat már a középkorban elkezdődött és egészen 1907-ig tartott. A sziklafalak tanúsága szerint úgy fejtették a követ, hogy azonnal hengerszerű alakot képeztek ki, hogy könnyű legyen belőle malomkövet faragni. El sem tudom képzelni, hogy egyszerű szerszámokkal és kézi erővel ez hogy sikerülhetett! Arról nem is beszélve, hogy a kövek megmozdítása és szekérrel való elszállítása sem lehetett egyszerű ügy! Márpedig megoldották, mert évszázadokon át működött.

A bányászat eredményeképpen meredek sziklafalak és egy mély bányaudvar keletkezett. Ez utóbbiban gyűlt össze az a víz, ami ma az érdekes alakú tavat alkotja. A partjait függőleges sziklafalak határolják, s emiatt azt gondolná az ember, hogy a víz is nagyon mély, de a maximális mélysége csak 6,5 m. Amíg folyt a bányászat, az összegyűlő fenékvizet egy vízlevezető vágat készítésével igyekeztek levezetni.

Mi esős, párás időben jártunk ott, de még így is nagyon szép volt! Napsütésben nyilván még látványosabb. Barangolásra fel!

 Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszi! Erika

20 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











A tengerszem felülről

A tengerszem felülről


Térkép a két útvonallal

Térkép a két útvonallal


Az odavezető ösvény

Az odavezető ösvény


A tó vize sötétnek látszik

A tó vize sötétnek látszik


A tengerszem szabálytalan alakú

A tengerszem szabálytalan alakú


A sziklafalon látszik a kibányászott kövek alakja

A sziklafalon látszik a kibányászott kövek alakja


Kovasavval átjárt riolittufa

Kovasavval átjárt riolittufa


A rilottufa lyukacsos vulkáni kőzet

A rilottufa lyukacsos vulkáni kőzet


Malomkövek Telkibányán, a Múzeum kertjében

Malomkövek Telkibányán, a Múzeum kertjében


Kiépített kilátópont

Kiépített kilátópont


Meredek sziklafalak határolják

Meredek sziklafalak határolják


Veszélyesen szép mélység

Veszélyesen szép mélység


A bányafalakat kezdi benőni a növényzet

A bányafalakat kezdi benőni a növényzet


A tó sekélyebb részein természetes növényzet alakul ki

A tó sekélyebb részein természetes növényzet alakul ki


Felhőben is szép!

Felhőben is szép!


Köd előttem, köd utánam

Köd előttem, köd utánam


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!