A mészkőhegységek változatos formái: a karsztformák

2014-10-06

16 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Egy cikket már írtam a mészkőről, s abba nem fért bele a sokféle érdekes és szép forma, amiket összefoglalóan karsztformáknak nevezünk.

Honnan ered a „karszt” név?

A névadó egy hegység, a Szlovéniában található Karszt-hegység. Itt írták le tudományosan a mészkőformák nagy részét.

Felszíni karsztformák

A mészkővidékeken a felszínen főként negatív formákat láthatunk, vagyis olyan helyeket, ahonnan „hiányzik” a mészkő. Hogy hová lett? Kioldódott. A mészkő tiszta vízben nem oldódik, de savas vízben igen. Tévedés lenne azt gondolni, hogy az esővíz csak valami környezetszennyezésből kifolyóan válhat savassá. Hiszen karsztformák már sokkal az ember jelenléte előtt is voltak a bolygónkon. Hol válik savassá a semlegesként lehullott esővíz? A talajban. A talajon átszivárogva ugyanis felveszi az ott található szén-dioxidot, ami részben a talajlakó élőlények légzéséből származik. A vízben oldott szén-dioxid a szénsav. Ha nem félünk a képletektől (ugyan már, minek is félnénk?!), akkor így írható le: CO2 + H2O = H2CO3

Ha ilyen savas víz éri a mészkövet, akkor feloldódik: H2CO3+ CaCO3= Ca(HCO3)2     A keletkező  kalcium-hidrokarbonát a mészkő oldott formája, más szóval mállásának terméke. Ez a vízben oldott anyag elszivárog a mészkő repedésein át a mélybe. A növények gyökerei is hozzájárulnak az oldódáshoz a gyökérsavaik révén.

Víznyelő: tölcsér alakú mélyedés a felszínen, amin keresztül az esővíz a felszín alá távozik. A víznyelőkből egész sorok jöhetnek létre pl. egy mészkőfennsíkon.

Dolina (töbör): több 10 méter átmérőjű, tál alakú mélyedés a mészkőfelszínen. Vagy oldódással, vagy barlangok mennyezetének beszakadásával jön létre. Ha a mélyedés fenekére agyag kerül, akkor elzárhatja a mélybe vezető repedéseket. Ilyen esetekben az esővíz nem tud lefolyni, s egy kisebb tó alakul ki, neve dolinató.

A mészkőhegységek lejtőin, hegyoldalain gyakran nehezen járható, bokaficammal fenyegető felszínek jönnek létre. Regényes magyar nevük: ördögszántás. (Szakkifejezéssel: karrmező.) Több legenda is fűződik hozzájuk a különböző tájakon. Közös elemük, hogy lehetetlen feladatként az ördög azt kapja, hogy egy éjszaka alatt szántsa fel a sziklás hegyoldalt, s csak ekkor nyeri el a vágyott széplány kezét. Sajnos az ördög jól halad a munkával, ezért cselhez kell folyamodni, hogy az éjszaka hamarabb véget érjen (pl. be kell csapni a kakast, hogy korábban kukorékoljon). Végül persze felsül az ördög, s dúlva-fúlva visszamegy a pokolba, otthagyva a feldúlt hegyoldalt. Ha ezt a történetet meséljük mászás közben, kevésbé bosszankodunk a nehéz terep miatt.

A hegy lábának közelében a mészkőből elő szokott bukkanni a korábban beszivárgott víz. Ekkor már általában bővizű karsztforrásként kerül elő. Még mindig van benne oldott mészkő, ami a felszínre érkezés után kicsapódik, jellegzetes mésztufalépcsőket hozva létre. Ilyeneken bukik alá a Fátyol-vízesés a Szalajka-völgyben. Miután ez pozitív forma (mész rakódik oda, ahol korábban nem volt), itt építő munkát láthatunk. Nagyobb mészkővidékeken ugyanaz a patak hol a felszínen fut, hol eltűnik egy-egy barlangban, s ezt többször megismétli. Az ilyen patakot hívjuk búvópataknak.

Mészkőhegységek jellemző völgyei a szurdokok. Ezeket a meredek falú, szűk völgyeket törések hozzák létre, s nem oldódás, mégis megemlítem őket. A mészkővidékek vad romantikájú, csodaszép helyei ezek. Érdemes felkeresni őket!

Karsztformák a hegység belsejében

Ezek ismertebb formák, mint a felszíniek. Sokan jártak már cseppkőbarlangban, mert igazi turistalátványosságnak számítanak. Maga a barlangi járat is oldódással kezdi életét. A mészkő repedéseibe beszivárgó savas víz hosszú idő alatt egyre jobban kiszélesíti a járatokat. Ha már sok víz érkezik a felszín alá, s barlangi patakká hízik, a víz által szállított kőzettörmelék és kavics is tovább mélyíti-szélesíti a járatokat.

A barlang tetejéről csepegő vízből könnyen elillan a szén-dioxid, ami addig oldatban tartotta a meszet (CaCO3-ot), így az kicsapódik. A lecseppenés előtt várakozó vízcsepp szélein szokott kiválni a mész, kristályos formában. Ezek a vékony kis gyűrűk egymásra rakódva szép lassan cseppkővé duzzadnak. A barlang aljára lecseppenő vízből ugyanígy válik ki a maradék mész. A fentről lefelé lógó cseppkő neve függőcseppkő (sztalaktit), a barlang alján felfelé növő az állócseppkő (sztalagmit). Ha összeérnek és összenőnek, cseppkőoszlop (sztalagnát) jön létre. Olyan barlangokban, ahol erős a légáramlás, a cseppkövek elgörbülnek, mert a vízcseppet mindig oldalra hajtja a szél, s ezért valamelyik oldalán nő a cseppkő. Az ilyen fura, görbe képződmények neve heliktit.

Hazánkban minden barlang „ex lege” védett, ami azt jelenti, hogy amint fölfedezik, már védett is, minden eljárás nélkül. Ezért sem szabad bennük cseppköveket letörni, ásványokat gyűjteni vagy bármilyen más módon kárt okozni bennük. De a természetjáró ember amúgy sem egy polcon porosodó darabot szeretne magával vinni, hanem az élményt, hogy ott járt, s meghagyni a lehetőséget, hogy ismét eljöhessen, s megmutassa a sok szépséget a gyermekeinek is.

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszi! Erika

16 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











Víznyelők a Tauplitzalm-fennsíkon (Ausztria)

Víznyelők a Tauplitzalm-fennsíkon (Ausztria)


A zuzmók és mohák is oldják a mészkövet

A zuzmók és mohák is oldják a mészkövet


A növények gyökérsavai is oldó hatásúak (Bakony)

A növények gyökérsavai is oldó hatásúak (Bakony)


Víznyelők (Tauplitzalm, Ausztria)

Víznyelők (Tauplitzalm, Ausztria)


A Skocjan-dolina Szlovéniában

A Skocjan-dolina Szlovéniában


Dolinató az Északi-Mészkőalpokban

Dolinató az Északi-Mészkőalpokban


Ördögszántás a Szársomlyón

Ördögszántás a Szársomlyón


Karrmező a Dachstein felszínén

Karrmező a Dachstein felszínén


Ördögszántás oldásformák (Dachstein)

Ördögszántás oldásformák (Dachstein)


Karsztforrás (Ausztria)

Karsztforrás (Ausztria)


Boka-vízesés (Szlovénia)

Boka-vízesés (Szlovénia)


A barlangok kialakulását magyarázó tábla a Dachstein tetején

A barlangok kialakulását magyarázó tábla a Dachstein tetején


Apró mésztufalépcsők a Krizna-barlangban (Szlovénia)

Apró mésztufalépcsők a Krizna-barlangban (Szlovénia)


Barlang bejárat (Szlovénia)

Barlang bejárat (Szlovénia)


Predjama vára egy barlang bejáratánál épült (Szlovénia)

Predjama vára egy barlang bejáratánál épült (Szlovénia)


Búvópatak (Szlovénia)

Búvópatak (Szlovénia)


Vintgar-szurdok (Szlovénia)

Vintgar-szurdok (Szlovénia)


Függőcseppkő a Csodabogyós-barlangban

Függőcseppkő a Csodabogyós-barlangban


Állócseppkő a Csodabogyós-barlangban

Állócseppkő a Csodabogyós-barlangban


Heliktit a Csodabogyós-barlangban

Heliktit a Csodabogyós-barlangban


Mésztufalépcsők,tavak és vízesések a Plitvicei-tavaknál (Horvátország)

Mésztufalépcsők,tavak és vízesések a Plitvicei-tavaknál (Horvátország)


A Száva-vízesés is karsztforrás (Szlovénia)

A Száva-vízesés is karsztforrás (Szlovénia)


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!