Pilisborosjenő: Teve-szikla és az „egri vár” romja

2014-10-24

4 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Egy Budapesthez közeli kiránduló célpontot ajánlok figyelmetekbe. Amint a turistatérképen is látszik (fotó) Pilisborosjenő központjából indulva lehet megközelíteni a Teve-sziklát.

A helység határában lévő Szent Vendel-emlékműtől is lehet indulni (parkolási lehetőség az autóval érkezőknek). A tábláról megismerhetjük Szent Vendel életének legendáját, s megtudhatjuk, hogy ő az állatok védőszentje, akihez a háziállatok egészsége érdekében fohászkodtak a környék lakói. Mi véletlenül nem sokkal a szentté avatott birkapásztor (!) és kolostoralapító Vendel október 20-i ünnepe előtt játunk ott.

Igazi szomorkás, szemerkélő esős, őszi idő volt, de ez nemcsak minket nem riasztott vissza, hanem másokat sem, mert kiránduló családokkal és egy egész osztállyal is találkoztunk.

Az út elején nem kényeztetik el a barangolókat sűrűn felfestett turistajelzésekkel! Később, a szántóföldekről fás vidékre érve aztán javul a helyzet. De ahhoz, hogy a Teve-szikla felé letérjünk az útról, figyelni kell. A Graschl-kereszt jó tájékozódási pont (egy család által felállíttatott nagy kereszt), ennél kell balra fordulni. A sziklák innen nem látszanak, de csakhamar egy sziklafal tetején találjuk magunkat. Ösvény vezet le az egykori bányaudvarra. Egy nagy üreget is láthatunk itt, ahonnan már kibányászták a dolomitot, amit murvának (darabos szórókőnek, útalapnak) használtak fel. Jó terep ez a sziklát mászni mindig kész gyerkőcöknek, mert nem veszélyes, de mégis sziklás. Családi versenyekre, eldugott csokik felkutatására is ajánlhatom. Mi is rendeztünk ilyet néhány Húsvéti ünnepen, amikor még kisebbek voltak a gyerekek a családban. Állíthatom, hogy felejthetetlen élmény a szabadban, változatos terepen keresgélni a csokinyuszikat! (Ha nem akarunk heves vitát abból, hogy az ügyesebbek többet találnak, mint a lassabbak-kisebbek, akkor különböző területeket jelölhetünk ki az egyes lurkók számára. Egy másik megoldás: minden csokira gyerekenként más matricát ragasztottam, s mindenki csak a saját matricás ajándékát hozhatta el a rejtekhelyről, ha mást talált, ott kellett hagynia.)

Ha kiszórakoztuk magunkat, érdemes továbbmenni valamelyik ösvényen, mind a Teve-sziklához vezet. A „kétpúpú” szikla valóban teveszerű. Nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem: Akkor melyik tevefajra hasonlít, az afrikaira vagy az ázsiaira? Melyik a kettő közül a dromedár, vagyis az egypúpú, s melyik a duplán csúcsos?

Válasz

A tevék közül a kétpúpú Közép-Ázsiában él, főként háziasított formában. Az egykor népes vadteve állományból mára már csak mutatóba maradt. A dromedárok (egypúpúak) Afrika sivatagjainak állatai, szintén háziasítva. Érdekesség, hogy az egypúpú teve magzatának első púpkezdeményei kettősek, majd eggyé olvadnak. Ez alapján a kétpúpú teve a korábban kialakult faj, s belőle származhatott az egypúpú.

A Teve-sziklák azonban egyik „fajba” sem tartoznak, lévén dolomitból. Az egykori kőfejtőben magyarázó táblát olvashatunk, ami szakszerűen ismerteti a sziklafal anyagának történetét. Én egy kicsit emészthetőbben mesélem el:

Alul a vastag, fehér kőzet a dolomit. Összetétele hasonlít a mészkőhöz (CaCO3), de van benne magnézium is. Egykor sekély tengerfenéken képződött. Később egyes részein hévizek törtek át, s az oldott ásványokban gazdag vízből kicsapódó kova (SiO2) átjárta a dolomitot. Ezeken a helyeken a kemény, kovás dolomit csak lassan pusztul. Ilyen különbségek miatt láthatjuk ma különálló sziklacsoportként a Teve-sziklát, mert a körülötte lévő, nem kovásodott dolomit már lepusztult. (Ezt hívjuk válogató lepusztulásnak vagy szelektív eróziónak.)  A sziklafalban látható kisebb-nagyobb kavicsok is a tengeri múlt emlékei. Ezeket hullámverés sodorta a parti vizekbe. A kavicsos rétegek felett vastól vöröses színű homokkő látható. Jelenléte arra utal, hogy a tenger kimélyült, s a parti kavicsok helyett a mélyebb tengerfenéken finomszemcsés homok gyűlt össze. Később ezt a homokot is forróvizes oldatok járták át, s cementálták össze homokkővé. Nézzétek meg ezeket a rétegeket az egykori bánya falában, kiválóan látszanak! Sokkal érdekesebbek, ha a történetüket is ismerjük. Aki akar, még a Teve-sziklára is felmászhat.

Továbbsétálva a könnyű terepen, cserjék között vezet az út. Így jutunk el az „egri vár” romjaihoz. Sokan tudják, főleg az idősebb korosztályból, hogy itt forgatták Gárdonyi Géza: Az egri csillagok c. regényéből készült film várjeleneteit. A híres film kiváló színészekkel, máig élvezetes módon meséli el a hősi történetet. A díszletnek épült vár most is jó állapotban van. Igazi gyerekparadicsom, amiben kiválóan lehet bújócskázni, számháborúzni.

Mi a „várlátogatás” után visszafordultunk, immár a várral szemközti dombon felfelé induló gyalogúton. Akinek van kedve, nagyobbat is kirándulhat, felmászhat akár a Nagy-Kevélyre is. Jó barangolást!

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszi! Erika

4 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











Pilisborosjenő és környéke

Pilisborosjenő és környéke


Sziklamászóhely kicsiknek

Sziklamászóhely kicsiknek


Igazi családi programnak való terep

Igazi családi programnak való terep


Bányaüreg (nem mély)

Bányaüreg (nem mély)


Csoki eldugó-kereső helyszín lehet

Csoki eldugó-kereső helyszín lehet


Teve-szikla

Teve-szikla


Kétpúpú tevék a Herbersteini Állatkertben

Kétpúpú tevék a Herbersteini Állatkertben


Teve-wellness (Herberstein)

Teve-wellness (Herberstein)


A dolomitbánya

A dolomitbánya


A fal kavicsai

A fal kavicsai


Felül a vöröses homokkő

Felül a vöröses homokkő


Az

Az "egri vár"


A filmforgatásra emlékeztető tábla

A filmforgatásra emlékeztető tábla


Bujócskára csábító helyszín

Bujócskára csábító helyszín


A vár ma is jó állapotban van

A vár ma is jó állapotban van


Őszi táj a vár körül

Őszi táj a vár körül


Sóskaborbolya termései

Sóskaborbolya termései


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!