Geológiai érdekesség Nógrádban: andezit oszlopok Bér közelében

Egyetemista korom óta nem jártam erre, de emlékeztem rá, hogy nagyon szép vidék! Bér egy falu Nógrád megyében (lásd a térképen). Olyan különleges andezit oszlopokkal büszkélkedhet, hogy ma már a Novohrad-Nógrád  Geopark része. Örülök, hogy ismét felkerestem!

A kocsit le lehet állítani a faluban, s innen kellemes kirándulást lehet tenni az ún. kőtár irányába. A fura, hajlított jelek tulajdonképpen már az andezit oszlopokra utalnak. A kőbánya, ami felé igyekszünk, a nagyobb domb méretű hegyen van. Amint közeledünk, ismertető táblákat találunk az ösvény mentén, amik elmagyarázzák a terület geológiáját és felhívják a figyelmet az élővilág érdekességeire is.

Az andezit egy 18-19 millió évvel ezelőtti vulkáni működésnek köszönhető. A láva egy része kőzetrepedésekben rekedt, s hűlt ki (ezeket hívjuk teléreknek). A kihűlés során zsugorodott az anyag, ennek köszönhető az oszlopos elválás. (Az oszlopos megjelenés egyébként a bazaltra jellemző, andezitben nagyon ritka!) Az oszlopok 5 vagy 6 szögűek, s 8-10 méter hosszúak. Most azért láthatjuk őket a felszínen, mert az 1980-as évekig bányászták itt az andezitet (Holczer-bánya). Ez az andezit anyagában is nagyon szép, csiszolható, így sírkőobeliszkek készítésére is alkalmas volt.

A bánya közelében nemrég egy kőtár épült, amely egy jelképes épület. Látványnak nem rossz, de még eső ellen sem véd. A teteje az andezit oszlopok keresztmetszetét idézi a maga 5-6 szögű lyukaival. Körülötte a környék kőzeteiből látható egy gyűjtemény. A falakon olvasható kőzetleírások nekem nem tetszenek. Nem világos belőlük, hogy csak konkrétan ezekre a helyi típusokra vonatkoznak, nem pedig általános kőzetleírások. Sajnos bőven tartalmaznak magyartalan mondatokat, nyomtatási hibákat is. Csak remélni merem, hogy a szlovák és az angol szöveg nem ilyen!

A bányafal kicsi, de nagyon látványos! Érdemes feljönni ide érte!

Pár méterre innen még egy érdekesség vár: az andezit kőtenger. Ez nem más, mint a kőzet aprózódásának terméke, ami most is képződik. Nehezen járható rész, de nem is kell rámenni, vezet mellette egy ösvény, ha fel akarnánk mászni a tetejére.

Akit (mint engem is) a köveken kívül az élőlények is érdekelnek, találhat egy-két érdekességet. A sziklákat sokféle moha borítja, melyek között páfrányok nőnek. Az édesgyökerű páfrány részben ehető ugyan, de védett, úgyhogy ne együk, csak nézzük meg. Jópofa, dundi gombócokban állnak a levelének fonákán a spóratartók. A harasztok ugyanis virágtalan növények, spórákkal szaporodnak. Szintén páfrányok az aranyos fodorkák, bár a leveleik nem tipikus páfránylevelek. Ők is szép zöld színfoltot jelentenek a sziklákon.

Mindenkinek kellemes barangolást kívánok!

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszönöm! Erika