Az indiai lótusz: egy növény a tudomány, a vallás és a mindennapi élet szolgálatában

2015-08-11

7 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Én is, mint mások, hallottam már a lótuszról. Az embernek beugrik egy szép tavirózsa képe, vagy eszébe jut a lótuszülés, esetleg egy Buddha szobor (gyakran ábrázolják lótuszon ülve). De arra nem számítottam, hogy ennyire lenyűgöz ez a növény, amikor meglátom élőben.

Szegeden, a Tudományegyetem Füvészkertjében jártam és ott éppen virágzott a lótusz egy gyönyörű kis tóban. A virága egészen bámulatba ejtett: magasan kiemelkedett a vízből, csodálatosan rózsaszín volt és hatalmas. Igazán fenséges virág! A közepe szinte valószerűtlen: egy sárga „zuhanyrózsa” áll ki belőle, ami nem is tűnik valódinak, olyan, mintha műanyagból lenne. A növény szempontjából ez a rész a virág lényege, ugyanis a „zuhanyrózsa” lyukacsaiban találhatók a termők, ezekből lesz megtermékenyítés után a termés. Ez a termőtáj a termések érése közben megbarnul, kemény lesz. A virágkötők fel szokták használni a különlegesebb virágdíszek készítésekor.

A termőtáj körüli sárga „rojtok” a porzók. A tövükben termelődő nektár csalogatja ide a rovarokat. Míg mi figyeltük a virágokat, állandóan nagy volt a nyüzsgés a porzók körül, a magyar méhek is vevők voltak az egzotikus illatokra és ízekre. Számukra ez lehet az indiai vendéglő, amiben szokatlan, de finom fogások várják őket.

A Fűvészkertben minden magyarázó táblát érdemes volt végigolvasni. Az egyik felhívta a figyelmünket a lótusz leveleinek különlegességére. Ez egy ún. szuperhidrofób felület, úgy is mondhatnánk, hogy extra módon víztaszító. Amint jobban megnéztük a vízen úszó és az onnan kiemelkedő leveleken csillogó vízcseppeket, mi is láttuk, hogy nagyon furcsák. Olyan a szélük, mintha egy kelt tészta lepény feküdne a lisztes deszkán. Vagyis begöngyölődik a szélük, s az egész vízcsepp szinte lebeg a levélen. Részletesebben utána olvasva a jelenségnek, azt találhatjuk, hogy a levél apró, szabad szemmel nem látható kiemelkedései miatt a víz nem tud a levélhez tapadni, s így nem nedvesíti a felületet. Ugyanez igaz a levélre hullott szennyeződésekre is. Így amikor a víz lefolyik a levélről, magával viszi a koszokat is, hiszen azok sem tapadtak meg a felületen. Igazi öntisztuló képesség! Mivel az 1970-es években éppen a lótusz levelén vizsgálták ezt a jelenséget, elnevezték lótusz-effektusnak. (Akit részletesebben érdekel a leírása, a képek között megtalálja a Fűvészkert magyarázó táblájának szövegét.)

A jelenség nagyon látványos akkor, ha a kezünkből vizet folyatunk egy ferdén álló levélre. Ekkor a víz nem lefolyik, hanem szinte lepattan a felületről. Nagyon vicces, feltétlenül ki kell próbálni!

Azon kívül, hogy ez az egyszerű öntisztuló megoldás több élőlénynél is bevált (azóta más növényeken és rovarokon is megtalálták), kiváló ötletet adott az emberi felhasználásra is. Sok helyen hasznos a vízlepergetés: autó szélvédőkön, sátrakon, ponyvákon, egyes ruházati cikkeken. Ismét tanultunk valamit a természettől!

A modern felhasználáson kívül a lótusz őshazájában, Dél- és Délkelet-Ázsiában már régóta tudják, hogy különleges növény. A buddhizmusban a megtisztulás (lótusz-effektus!) és újjászületés jelképe. Az újjászületés is igaz rá, hiszen a vízfenéken gyökerezik, s az iszapban kúszó gyöktörzséből újra és újra kihajt. A keleti művészetekben nagyon gyakori a lótuszábrázolás.

Az indiai lótusz szépségén és spirituális jelentőségén kívül a mindennapi életben is sokrétűen felhasználható. Szinte minden részét fogyasztják, a fiatal leveleitől kezdve az érett magjáig.

A magja is különleges, mert (a Wikipédia cikk szerint) bizonyítottan 1200 évnél régebbi magjait is sikerült kicsíráztatni.

Mi minden irányból megcsodáltuk a nálunk nagyon ritka növényt, ami itt Szegeden jól érzi magát, hiszen az 1950-es évektől él a Fűvészkert tavába telepítve. Bár hasonlít a tavi rózsákra, kiderült, hogy nem rokonai egymásnak. A lótuszokból jelenleg csak két faj él a Földön, az indiai lótusz (Ázsiában és Ausztráliában) és az amerikai lótusz (Észak-Amerikában).

Ha érdekel a lótusz, további tippjeim:

  • Keress rá a neten: lótuszvirág-épület (Kína), lótusz templom (India)
  • Nézd meg a Szegedi Fűvészkert honlapját: http://www.fuveszkert.u-szeged.hu (augusztusban Lótusznapokat tartanak)

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszi! Erika

7 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Az indiai lótusz virága

Az indiai lótusz virága


A Szegedi Fűvészkert lótuszos tava

A Szegedi Fűvészkert lótuszos tava


A virág közepén a sárga

A virág közepén a sárga "zuhanyrózsa" a termőtáj


Méh keresgél a porzók között

Méh keresgél a porzók között


Elvirágzás utan ilyen a lótusz (még éretlenek a termések)

Elvirágzás utan ilyen a lótusz (még éretlenek a termések)


A lótusz bimbója

A lótusz bimbója


Az indiai lótusz magasan a víz fölé emeli ki virágát

Az indiai lótusz magasan a víz fölé emeli ki virágát


Lepényszerű vízcsepp a levélen

Lepényszerű vízcsepp a levélen


A legördülő víz magával viszi a szennyeződéseket

A legördülő víz magával viszi a szennyeződéseket


Öntisztuló képesség

Öntisztuló képesség


Lótusz-effektus tábla a Fűvészkertben

Lótusz-effektus tábla a Fűvészkertben


Teljesen tiszta levél

Teljesen tiszta levél


Gyöngyökként fénylő cseppek

Gyöngyökként fénylő cseppek


Lótuszlevél hátulról

Lótuszlevél hátulról


Tükröződés

Tükröződés


Tökéletes szépség

Tökéletes szépség


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!