Hogyan függ össze Veszprém a sédkenderrel?

2016-11-12

7 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Ősszel ismét részt vettem egy bakonyi geotúra-vezető képzésen. Most Veszprém volt a központ. Maga a város is annyi geológiai érdekességet tartalmaz, hogy egy napig ki sem kell mozdulni belőle ahhoz, hogy lenyűgözze az embert a kövek és vizek világa.

Veszprém patakja a Séd. Ezt a tényt már régóta ismertem. De azt csak most tudtam meg, hogy a „séd” szó eredetileg köznév, ami gyors folyású patakot jelent. Annak ellenére, hogy a „séd” magyar szó, mégis sokkal gyakoribb ma már a szláv nyelvekből átvett „patak”. A Bakonyban azonban még sokfelé találkozhatunk vele. A Veszprémet átszelő vízfolyásnak kikopott a tulajdonneve, maradt Séd. Vicces, ha Séd-pataknak nevezik, mert ez a két szó ugyanazt jelenti.

A Séd geológiailag is érdekes vízfolyás. Völgye nagyon régóta szeli át a tájat. Ezt onnan lehet tudni, hogy többször is képez olyan nagy kanyarokat, amiknek az oka „megfejthetetlen”. Ez persze egy geológus számára csupán átmeneti kihívás. A másik csodaszámba menő bravúrját a kis vízfolyás éppen Veszprémben, a Benedek-hegy csúcsánál mutatja be. Itt ugyanis egyszerűen átvágta a dolomit sziklát és leszelt belőle egy darabot. Most pedig büszkén folydogál a két szikla között. Hát ezt hogy csinálta? Fejjel ment a falnak, amíg a kemény szikla meg nem adta magát? Ez mesés elemnek nem rossz, de szembemegy a fizika olyan egyszerű törvényeivel, mint az, hogy a víz mindig a lejtés irányába folyik. Vagyis a Sédnek egyszerűen meg kellett volna kerülnie a sziklát. Akkor hát mi történt? Az történt, hogy ez a vízfolyás már akkor megjelent a tájon, amikor még a mai Benedek-hegy sziklái felett volt a felszín. Tehát a patak sokkal magasabban, a „fejünk feletti” egykori üledékeken folydogált és kanyargott. A terület emelkedni kezdett, a lejtés nőtt, a víz gyorsult és olyan erővel szaladt lefelé, hogy az eredeti, kanyargós medrét egyre mélyebben bevágta. Miközben mélyült a medre, újabb és újabb kőzetrétegek közé ért. Mintha egy késsel vágnánk bele a sok rétegből álló zserbó szeletbe. De minél mélyebb a völgy, a víz annál kevésbé tudja elhagyni, és új irányba se folyhat. Így maradt meg a régi, kanyargós nyomvonal. (Ezt hívják a geológusok átöröklött völgynek.)A levágott szikla magyarázatát is itt leljük. A Séd felülről lefelé haladtában érte el a még egyéb üledékekkel fedett mai Benedek-hegy dolomitját. Ahol éppen átfolyt felette, ott folytatta a meder bevágását. Így szépen, lassan átszelte azt a kőzetet, ami a meder alját alkotta. Az elmúlt időszak elég hosszú volt ahhoz, hogy ma már kiálló sziklaként érzékeljük a Benedek-hegyet is, és a lefűrészelt csücskét is. Milyen egyszerű a magyarázat, mégis igényel némi képzelőerőt!

A Séd völgyét a városon belül gyönyörűen parkosították, a patak medrét kiépítették. A békés kis vízfolyás erejéről tudnának mesélni a helyiek! Időként bőszen kilép a medréből és viszi, amit lát. Mi egy alámosott, leszakadt utcaszakasszal találkoztunk.

Hogy ne csak geológiáról legyen szó, térjünk át a sédkenderre. Ennek a szép, rózsaszín virágú, vadon növő növényünknek a nevében azért őrződött meg a „séd” szó, mert patakok közelében, nedves réteken virít. A „kender” utótagot pedig a kenderre hasonlító, hosszúkás leveleivel érdemelte ki. Nyár közepétől egészen októberig virágzik, nagy örömére az édesszájú lepkéknek. Az én fotómon csíkos medvelepke és nappali pávaszem lakmározik a nektárjából, de a gyöngyházlepkék is kedvelik.

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszi! Frekot Erika

7 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások








ErikaKedves István! Köszönöm, hogy figyelemmel kíséri az írásaimat!
Csarnogurszky IstvánKedves Erika! Ezt a beszámolóját is élvezettel olvastam. Sok szál fűz Veszprém városához. A nagyapám itt járt gimnáziumba, Édesapám a Davidikumban tanult, s gyerekkoromban még jártam az egyik rokonnál, akinek a háza a Séd partján állt, s kenderrel foglalkoztak. A sédről és a folyóvölgyek kialakulásáról írtakat is figyelemmel olvastam. Egy másik példa erre a Dunakanyar kialakulása. Tisztelettel Csarnogurszky István
Törő JózsefnéLehet úgy tanulni, hogy közben jól érzem magam! Veszprém másképp, igazán megcsodálva!



A veszprémi Várhegy és a Séd

A veszprémi Várhegy és a Séd


A Séd a Benedek-hegy lábánál kanyarog

A Séd a Benedek-hegy lábánál kanyarog


Közvetlenül a házak mellett fut a patak

Közvetlenül a házak mellett fut a patak


Városszerte hidak ívelnek át a Séden

Városszerte hidak ívelnek át a Séden


A szépen parkosított Séd-völgy

A szépen parkosított Séd-völgy


A Séd átöröklött völgye, jobbra a levágott szikla

A Séd átöröklött völgye, jobbra a levágott szikla


A békés patakocska

A békés patakocska


Az egyik áradás beszédes nyomai

Az egyik áradás beszédes nyomai


A sédkender mint

A sédkender mint "lepke-legelő"


Nappali pávaszem sédkenderen

Nappali pávaszem sédkenderen


Csíkos medvelepke sédkenderen

Csíkos medvelepke sédkenderen


Csíkos medvelepke

Csíkos medvelepke


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!