Madárbőség a Soroksári-Dunán 2017 telén (MME túra)

2017-01-15

5 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Az idei tél rendkívül hideg, azt hihetnénk, hogy ez nehezíti a madármegfigyelést. Részben így is van, de a jégmentesen maradt vízfelületeken hihetetlen madárbőséggel lehet találkozni! Az MME budapesti helyi csoportjának téli kirándulásán élmények tömege várt minket.

Csepelen találkoztunk, a Soroksári-révnél (a 148-as busz végállomásán). Reggel még borongós, hűvös időben indultunk el a Duna-parton (ez a Kis-Duna vagy Ráckevei-Duna). Már ekkor színes madártömeg álldogált a jégen, illetve úszkált a jégmentes részeken. Végre nem a tőkés récék alkották a tömeget, mint másutt. Az alapszín most a fekete volt, ami közelebbről nézve szárcsák izgő-mozgó tömegére vált szét. Az ő feketeségük szépen kiemelte a hattyúk hófehér tollait. Később kisütött a nap és ideális feltételeket teremtett a megfigyeléshez és a fotózáshoz.

Ezen a napon „kihattyúzhattuk” magunkat. A lehetőségek: hattyút etetni dobálva vagy kézből, hattyúk veszekedéseit, csipkelődését figyelni, hallgatni a repülő hattyúk semmihez sem hasonlítható szárnysuhogását, nevetni a vicces, előrenyújtott lábú landoláson, csodálni a vízen futást felszállás előtt, mérgelődni, mert már megint nem sikerült éles képet készíteni róla, stb. Ja, ki ne felejtsem a szokatlan „röfögést”, amit etetés közben egymás felé alkalmaztak. Talán egy szelíd figyelmeztetésnek szánták, hogy:   - Menj arrébb, ez a kétlábú nekem szánja a kenyeret! -  Jól megfigyelhettük a fiatal bütykös hattyúk még szürkésbarna tollazatát, amit a legtöbb példány csak ivarérettsége elérésekor cserél tiszta fehérre. (Egyesek fehéren születnek.)

Egész nap annyit hattyúztunk, hogy a profi madarászok délutánra már rájuk sem hederítettek. Egészen addig, míg Bajor Zoli, az MME elnöke fel nem kiáltott: - Odanézzetek, egy énekes hattyú van közöttük! Ez aztán mindenkit felvillanyozott, mert ez a faj igen ritka nálunk, de még ritkább, hogy Budapest területén lehessen megfigyelni. Topmodelleket megszégyenítő mennyiségű fotó készült róla! Csodáltuk citromsárga tövű, bütyök nélküli csőrét, elegáns testtartását. Pillanatok alatt mentek a telefonok a többi, jelen nem lévő madarász felé a hírrel.

Azért az apróságok megfigyelését sem hagytuk abba. A kis vöcsök néhány példánya eltörpült még a récék között is. A vízityúkok felhagytak szokásos rejtőzködésükkel, eszegették a kenyérmorzsákat, részt vettek az általános „aki kapja, marja” játékban. Most láttam először kék nyakgyűrűvel megjelölt szárcsákat. Néhányat sikerült is a fotókról leolvasni. Régi kedvenceim, az Újpesten is gyakran feltűnő kontyos récék itt sem jöttek közel. Nem bíznak az emberekben. Lehet, hogy van rá okuk.

Két mandarinréce hím kirítt a többiek közül egzotikusan tarka tollruhájával. Japán kimonók az egyszerű, európai ruhák közt. Nem is vegyültek el a récék közé, kettesben szunyókáltak a vízen. Valószínűleg díszmadárként tarthatták őket valahol, ahonnan megszöktek.

A sirályok hangos vijjogásukkal hívták fel magukra a figyelmet, de az izgalom csak addig tartott, ameddig ennivalót lehetett lopni másoktól. Főként dankasirályokat láttunk, valamint néhány viharsirályt. Ez utóbbiak jóval nagyobb termetűek.

Izgalmas jelenetek játszódtak le, ha egy-egy szárcsa kenyérdarabot szerzett. Csőrében a zsákmánnyal azonnal elstartolt a tömegből, s a vízen futva igyekezett nyugalmas helyre jutni. A mozgást azonnal kiszúrták a sirályok, s tömegesen csaptak le rá. Ha sikerült kijutnia a jégre, ott még a fajtársai és a vízityúkok is meg akarták lopni. Amint lenyelte a szerencsés nyertes a falatot, azonnal abbamaradt az üldözés, s mindenki új lehetőség után nézett. Ezeket a csatákat órákig elnézegettem.

Színfoltként egy szürke gémet is láttam leszállni, de nem közelítette meg az embereket és a nyüzsgő madarakat, csendesen álldogált a szemközti nádas partján. A ragadozókat egy többször feltűnő karvaly és egy vörös vércse képviselte. Ez utóbbi úgy ült egy hegyes ág végén, mintha fel lenne oda szúrva. (Én pedig jól elszúrtam a képet, amit róla akartam készíteni.)

A madarak megfigyelésén túl a napsütésben fürdő téli tájnak is szívet melengető hatása volt ezen a gyönyörű szombati túrán. Kisimulva, feltöltődve indultam haza. Egyetlen „bajom” az volt, hogy hogy fogok ennyi képet szétválogatni?!

 

5 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások











Tájkép Csepelen 2017 januárjában

Tájkép Csepelen 2017 januárjában


Tájkép madarakkal

Tájkép madarakkal


Etetés

Etetés


Fiatal bütykös hattyú, szárcsa, dankasirályok

Fiatal bütykös hattyú, szárcsa, dankasirályok


Fiatal bütykös hattyú tollászkodik

Fiatal bütykös hattyú tollászkodik


Ha nem viselkedsz rendesen, popón csíplek!

Ha nem viselkedsz rendesen, popón csíplek!


Hátul az énekes hattyú látszik

Hátul az énekes hattyú látszik


Énekes hattyú portré

Énekes hattyú portré


A fekete sereg: szárcsák

A fekete sereg: szárcsák


Szárcsa nyakgyűrűvel. Figyeld meg az úszólebenyes lábait!

Szárcsa nyakgyűrűvel. Figyeld meg az úszólebenyes lábait!


Mandarinréce gácsérok

Mandarinréce gácsérok


Vízityúk a jégen

Vízityúk a jégen


Kontyos récék és szárcsa

Kontyos récék és szárcsa


Harc a falatért

Harc a falatért


Harc a falatért

Harc a falatért


Harc

Harc


Ifjú madármegfigyelő

Ifjú madármegfigyelő


Téli táj

Téli táj


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!