Tudjunk meg többet a lepkekertek lepkéiről!

1. Miért tetszenek nekünk a lepkék? Szerinted? ………

Szerintem a szárnyaik szépsége és csodás színei miatt szeretjük őket. Ha megismered őket, rájössz, hogy nemcsak szépek, hanem érdekesek is.

Ma már sok állatkertben mutatnak be Lepkekertet. Az én fotóim a Fővárosi Állatkertben készültek. Minden kép mellé írtam szöveget. (a képen: óriás fecskefarkú pillangó)

2. Amikor a lepkék leszállnak, kétféleképpen tarthatják a szárnyaikat. Ez az azúrlepke például azonnal összecsukja a szárnyait, amint leszáll. Ilyenkor a szárnya alsó felét látjuk, más szóval a fonákát.

3. Ennek az azúrlepkének megsérült a szárnya. Szerencsére így is tud repülni. Nekünk arra jó a hiányzó rész, hogy kilátszik alóla a gyönyörű, kék szín, ami szárnyain felül (vagyis a színén) látható. Az ilyen lepke élénk színe arra szolgál, hogy a párját csalogassa, hogy feltűnő legyen a zöld növények között. De ha egy lepke feltűnő, akkor veszélyben van. Szerinted miért? …..

4. Ha azonban összecsukja a szárnyait, szinte alig látszik, a ragadozónak (pl. egy madárnak) eltűnik a szeme elől. A képen is nehéz észrevenni a lepkét a száraz levelek között.

5. Sok lepke szárnyain láthatsz olyan mintát, ami egy szemre hasonlít. Úgy is hívják: szemfolt. Ezzel nem lehet látni, csak minta, de mégis hasznos. Ha egy madár vagy gyík megtámadja a lepkét, az hirtelen széttárja a szárnyait, s a foltok olyanok, mintha egy elég nagy emlős nézne szembe a támadóval. Általában ennyi elég is, hogy megijedjen a ragadozó és odébbálljon.

6. Szemfoltból sosem elég! Meg tudod számolni, hogy hány szemfolt látszik a képen?

7. A lepkék édesszájúak, szívesen szívogatnak édes gyümölcsöket vagy a virágok nektárját. Mást nem is tudnak megenni, mert a szájuk olyan, mint egy beépített szívószál. Az a neve, hogy: pödörnyelv. Keresd meg a képen!

8. Ha a lepke éppen nem eszik, feltekeri a nyelvét, vagyis felpödri. Innen a „pödörnyelv” név.

Képzeld el, milyen lenne, ha repülés közben az a hosszú nyelv ide-oda lebegne a szélben! Sokkal jobb, ha össze van tekerve kicsire.

9. Hogy születnek a lepkék? Az anyalepke egy növényre petét rak, ami egy kis gömb. Abból fog kikelni a hernyó. A hernyó tulajdonképpen a lepke gyerekkora. A szülei nem segítik a kis hernyót, egyedül kell boldogulnia. Csak annyi anyai gondoskodást kapott, hogy arra a növényre tette a petét a mama, amit a hernyó szeret enni. Úgy hívjuk az ilyet, hogy tápnövény.

A képen egy szabadtéri lepkekert hernyó ülőkéjét látod. Van ekkora igazi hernyó?

10. Ha már elég sokat evett és megnőtt a hernyó, bebábozódik. A képen bábokat látsz. Minden lepkefajnak másmilyen a bábja. Ebben a burokban a hernyó teste átalakul (az időtartama néhány nap vagy akár néhány hónap is lehet).

11. A bábból kibújó lepke nem hasonlít hernyókorára. Az egész teste átalakult. A képen egy bábból frissen kikelt lepkét látsz. Lábával kapaszkodik az üres bábba. A szárnyai még gyűröttek, időbe telik, amíg kisimulnak. Csak ezután fog tudni repülni.

12. Az állatkerti lepkekertek színes, trópusi fajokat mutatnak be. De hogy kerülnek ide ezek a lepkék?

Bizony, repülővel érkeznek. A hernyókat nehéz lenne utaztatni, mert a trópusi tápnövényüket is velük kellene küldeni. A lepkék finom szárnyai pedig megsérülnének, ha egy dobozba lennének zárva. Így aztán a bábok utaznak, gondosan dobozba csomagolva. Egy papíron a faj neve is rájuk van írva (latinul, mert az a hivatalos név).

13. Az állatkerti szakemberek óvatosan kicsomagolják őket. Gombostűvel vannak feltűzve, de a tű nem éri a testüket, csak a báb végét rögzíti. Ne féltsd őket, ez nem fáj nekik.

14. Bábszekrénybe kerülnek, amiben védve vannak. Akkor kelnek ki, amikor nekik tetszik. A gondozók naponta többször megnézik a szekrényt, s ha van benne kikelt lepke, kiengedik a Lepkekertbe.

15. A lepkekertben aztán felkereshetik az etetőket, ahol édes innivaló és gyümölcsök várják őket. A természetben a virágokban keresik a nektárt, s közben egyik virágról a másikra szállítják a rájuk ragadt virágport. Ez nagyon fontos, mert csak a beporzott virágnak lesz termése és magja.

16. A Lepkekertben gyakran rászállnak a lepkék a látogatókra. Nem kell félni tőlük, nem tudnak senkit bántani. Engedd, hadd pihenjen vagy sétáljon rajtad. Rám ez a nappali pávaszem szállt egyszer. Ő hazai faj, csak kivételesen lakott a többiekkel együtt az Állatkertben. Éppen nagy áradás volt akkoriban, és mentett lepkék kerültek be az Állatkertbe.

17. A lepkék szárnyait egészen apró pikkelyek borítják, régebben ezt úgy hívták, hogy „hímpor”. Ezeknek köszönhető a szárny színe, mintája. Ne fogd meg a szárnyukat, mert a pikkelyek azonnal lejönnek! Ezt a szegény lepkét mégis megfogta valaki. Látod, hogy hol?

(a képen: golgotavirág zebralepke)

18. A színeket nemcsak a festékanyagok adják, hanem a fényben való csillogás is. Figyeld meg ennek a lepkének milyen sokféle kék színben játszik a szárnya!

19. Számold meg a lepke lábait!

(a képen: óriás fecskefarkú pillangó)

20. Egy kis tudáspróba. Emlékszel, hogy hívják a kör alakú mintát a lepkék szárnyán?

21. Emlékszel, hogy hívják a lepkék szájszervét?

22. Emlékszel, mitől színes a lepkék szárnya? Miért ne fogjuk meg?