A darázskő története és a csólyospálosi geológiai bemutatóhely

Egy valószínűleg kevesek által ismert látnivalóra szeretném felhívni a figyelmet. Szerencsére egyre nagyobb az érdeklődés a geológiai érdekességek iránt, amiket leginkább a hegyekben keresünk. Pedig még a Kiskunságban is találunk ilyet: a darázskövet.

Hol van Csólyospálos?

A Kiskunságban találjuk, nem túl messze Ópusztaszertől, tehát össze is lehet kötni a kettőnek a meglátogatását. (Nekünk nem sikerült, mert „elköveztük” az időt, ezért Ópusztaszer kimaradt, viszont belefért a napba Kiskunfélegyháza, ami egy gyöngyszem!) Csatolok egy térkép kivágatot.

A falu központjában jelzik, hogy hol kell a geológiai feltárás felé fordulni. Egy jó állapotú földút vezet a közelébe, egy tanyára, ahol egyszerű parkolót alakítottak ki a tanyaépület mellett. Innen már látszanak nádtetők, amiket pár perc sétával el is érünk. Meglepetésünkre a helyiek ismerték a védett területet, tudták, mit keresünk. Mi a faluból gyalog indultunk el, de félúttól „traktorstoppal” mehettünk. Számunkra élmény volt, de azért nem ígérhetem, hogy ez mindenkinek sikerül.

Mi az a darázskő?

Hivatalosan réti mészkőnek nevezik. A darázskő is találó, mert lyukacsos, mint a darázsfészek. Sekély, időszakos szikes tavakban keletkezett az a karbonátos üledék, ami idővel kőzetté szilárdult. Ha az üledék főleg kalcium-karbonát, akkor mészkőről, ha főleg kalcium-magnézium-karbonát, akkor dolomitról beszélünk. A folyamat fontos része a vízborítás és kiszáradás váltakozása.

A vízszintesen elhelyezkedő rétegek nem vastagok (nem olyanok, mint hegységeink mészkő vagy dolomit kőzettömegei), csak néhány deciméteresek. Gazdasági jelentőségük mégis kiemelkedő volt az Alföldön.

A darázskő kinyerését „kővágásnak” nevezték. Ahogy a magyarázó táblán olvasható: „…nehéz kézi munkával, mintegy 20 kg-os, két végén hegyezett vasrudat zuhogtatva repesztették le a közel mázsás tömböket…”

Az építőkőben szegény alföldi területeken a réti mészkövet épületek alapozásához, falainak építéséhez, kutak falazataként, útépítéshez használták. A darázskövet az Árpád-kortól egészen az 1970-es évekig alkalmazták.

Mi látható a csólyospálosi bemutató területen?

Mindenekelőtt egy réti mészkő feltárás, és persze sok kisebb-nagyobb réti mészkő darab. Természetesen ne vigyünk el egyet sem a fokozottan védett területről! A geológiai feltárás szerkezetét ábra magyarázza. A „tavi karbonát” maga a darázskő. Lásd a fotón.

A területen bemutatnak többféle pásztorépítményt is, például a vasalót. Ez az egyszerű, nádból épült hajlék némi védelmet nyújtott a szél az eső ellen. Sok kényelmi elem nem volt benne.

A faragott bíbiccel díszített pihenőhelyről még madarak után is leskelődhetünk. Megismerkedhetünk a látófával, ami egy lecsonkolt ágas fa. A pásztorok erre akaszthatták a tarisznyájukat, de a lényeges szerepe abban állt, hogy erre felmászva távolabbra elláttak, figyelhették a jószágot vagy jeleket adhattak társaiknak.

A látogatók közlekedését pallósor segíti, ami nedves időben hasznos, de máskor sem szabad letérni róla. A pihenést nagyon szépen kialakított pihenőhelyek és pad biztosítják. Ha nagyon tűz a nap, fedett pajta teteje alá lehet behúzódni.

Remélem, sikerült kedvet csinálni a látogatáshoz. Ez egy apró, rejtett látnivalója az országnak. A Kiskunsági Nemzeti Park mesekönyvsorozatának most készül (2021 nyarán) a következő kötete, melynek Darázskő-varázskő a címe. A gyerekeket repíti el a darázskő a Kiskunság történetének mesevilágába.

Ha tetszett, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszönöm! Frekot Erika