Rétegvulkán a Cserhátban: Sámsonháza (védett geológiai látnivaló)

Ha azt szeretnénk, hogy repkedő lávafoszlányok közelében növekedjen az adrenalinszintünk, akkor el kell hagynunk az országunk határait, hiszen itthon nincs működő tűzhányónk. De ha a saját szemünkkel szeretnénk látni, hogy milyen egy rétegvulkán szerkezete (amiről jó esetben már tanultunk az iskolában), akkor nem kell messzire menni. A fővárostól könnyen elérhető távolságban, a Kelet-Cserhátban (Pásztótól északra, Salgótarjántól délre) található Sámsonháza. Itt a Novohrad-Nógrád Geopark jóvoltából egy szépen kitáblázott, karbantartott tanösvényen ismerhetjük meg egy 15 millió évvel ezelőtt működött rétegvulkán felépítését. A látnivalók az autóút két oldalán helyezkednek el, gyalogolni nem is kell, legfeljebb egy kicsit felkapaszkodni a hegyoldalra a jobb rálátás kedvéért. Parkolásra is bőven van hely.

A hegy szerkezetét a bányászat tárta fel. A megszilárdult láva, az andezit kiváló anyag pl. utak alapozásához. A bánya az 1970-es évekig működött. A hatalmas bányafal jelenleg feltárja kb. 2 millió év történéseit.

Igaz, hogy ma már nem repkednek izzó kődarabok körülöttünk, de ha szánunk időt a táblák elolvasására és az értő nézelődésre, kirajzolódik előttünk az egykor aktív tűzhányó tevékenysége. A miocén időszak közepén a területet beltenger borította. Afrika kőzetlemeze észak felé mozgott, és ez a hatalmas erő nagy töréseket eredményezett a kőzetburokban. Ezzel megnyílt az út a magma előtt: vulkánkitörések kezdődtek. Anyaguk andezit. Az andezit elég sűrű, lassan folyó láva, ami találkozott a hideg tengervízzel. A forróságban keletkező sok gőz és a vulkáni gázok hólyagokat alkottak a lávában. Ezekből ma is sokat láthatunk kisebb-nagyobb (centiméterestől méteresig) lávaüregek formájában. A belsejükbe is érdemes bekukkantani (az alsó lávapadnál megtehetjük), mert nagyon érdekes formában, hullámokban megszilárdult andezitet láthatunk bennük.

A heves kitörések egyes szakaszaiban sok vulkáni hamu (2 mm-nél kisebb szemcsék) robbant a levegőbe, ami magával sodort kisebb-nagyobb lávadarabokat is. A 6 cm alatti lávadarabok neve lapilli, a nagyobbaké vulkáni bomba. Ezek ma a megszilárd hamuba, vagyis az andezittufába ágyazottan pihennek.

Mitől „réteg” egy rétegvulkán?

Pontosan attól, hogy a kitörések jellege változott, hol láva folyt a felszínre, hol nagy mennyiségű hamu robbant ki. A lávából lett a bányászható andezit, a hamuból a puhább, lyukacsosabb andezittufa. Ezeknek a rétegeknek a váltakozása kiválóan megfigyelhető a bányaoldalban.

Mik a helyi érdekességek?

• Egyrészt a már említett lávahólyag üregek, melyek elnyújtott alakjából a szakértő geológus azt is meg tudja mondani, merre folyt a láva. Egyesekben ásványkiválásokat is találtak. (Mi ilyeneket nem kereshetünk, hiszen egy védett geológia értéknél tilos kalapálni, gyűjteni.)
• A felső lávafolyás teteje töredezett, „zavaros” andezit formát mutat. Ennek oka: a forró lávafolyás teteje már kezdett megszilárdulni, miközben az alsó rész még folyt. A mozgó rész széttördelte, elmozdította a megszilárdult kérgét.
• A tufaréteg teteje egyes helyeken feltűnően vöröses színű. A magyarázat szerint ezt egy későbbi kitörés során ráfolyó láva forrósága okozta. (Felmerült kérdéseim: A többi, hasonló szituációval keletkezett részen miért nem vörös? A vörös színt a vastartalom szokta okozni, hogy került bele több vas, mint máshová?)
• A tufarétegek néhol keresztrétegzettek (szögben metszik egymást a rétegek), ami a tengerben való leülepedés bizonyítéka. Csak a vízmozgás okoz ilyen leülepedési mintát.
• A tufa különböző keménységű rétegei más-más sebességgel pusztulnak az idők során, a keményebbek ellenállóbbak. Ennek az ún. válogató lepusztulásnak szép példáit láthatjuk a sziklafalon.
• A rétegsor legtetején fehér mészkő található, ami a vulkánosság befejeződése után, tengeri üledékként halmozódott az andezitre. Sokféle ősmaradványt tartalmaz. (Ezeket a táblák fotóin láthatjuk, mert a mészkőréteg megközelíthetetlen helyen van.)

A nagy bányafalat érdemes az ösvényen haladva minden részénél megnézni. Újabb táblákkal, információkkal is gazdagodni fogunk. Ne hagyjuk ki az út másik oldalán kiépített, a dombra (Csűd-hegyre) vezető lépcsősort sem, mert onnan nyílik átfogó rálátás a feltárásra, onnan látszik legjobban a rétegek váltakozása. Itt a környék növény- és állatvilágáról is olvashatunk érdekességeket.

Jó geotúrázást kívánok! Frekot Erika

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással!