Rétegvulkán a Cserhátban: Sámsonháza (védett geológiai látnivaló)

2021-10-29

1 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Ha azt szeretnénk, hogy repkedő lávafoszlányok közelében növekedjen az adrenalinszintünk, akkor el kell hagynunk az országunk határait, hiszen itthon nincs működő tűzhányónk. De ha a saját szemünkkel szeretnénk látni, hogy milyen egy rétegvulkán szerkezete (amiről jó esetben már tanultunk az iskolában), akkor nem kell messzire menni. A fővárostól könnyen elérhető távolságban, a Kelet-Cserhátban (Pásztótól északra, Salgótarjántól délre) található Sámsonháza. Itt a Novohrad-Nógrád Geopark jóvoltából egy szépen kitáblázott, karbantartott tanösvényen ismerhetjük meg egy 15 millió évvel ezelőtt működött rétegvulkán felépítését. A látnivalók az autóút két oldalán helyezkednek el, gyalogolni nem is kell, legfeljebb egy kicsit felkapaszkodni a hegyoldalra a jobb rálátás kedvéért. Parkolásra is bőven van hely.

A hegy szerkezetét a bányászat tárta fel. A megszilárdult láva, az andezit kiváló anyag pl. utak alapozásához. A bánya az 1970-es évekig működött. A hatalmas bányafal jelenleg feltárja kb. 2 millió év történéseit.

Igaz, hogy ma már nem repkednek izzó kődarabok körülöttünk, de ha szánunk időt a táblák elolvasására és az értő nézelődésre, kirajzolódik előttünk az egykor aktív tűzhányó tevékenysége. A miocén időszak közepén a területet beltenger borította. Afrika kőzetlemeze észak felé mozgott, és ez a hatalmas erő nagy töréseket eredményezett a kőzetburokban. Ezzel megnyílt az út a magma előtt: vulkánkitörések kezdődtek. Anyaguk andezit. Az andezit elég sűrű, lassan folyó láva, ami találkozott a hideg tengervízzel. A forróságban keletkező sok gőz és a vulkáni gázok hólyagokat alkottak a lávában. Ezekből ma is sokat láthatunk kisebb-nagyobb (centiméterestől méteresig) lávaüregek formájában. A belsejükbe is érdemes bekukkantani (az alsó lávapadnál megtehetjük), mert nagyon érdekes formában, hullámokban megszilárdult andezitet láthatunk bennük.

A heves kitörések egyes szakaszaiban sok vulkáni hamu (2 mm-nél kisebb szemcsék) robbant a levegőbe, ami magával sodort kisebb-nagyobb lávadarabokat is. A 6 cm alatti lávadarabok neve lapilli, a nagyobbaké vulkáni bomba. Ezek ma a megszilárd hamuba, vagyis az andezittufába ágyazottan pihennek.

Mitől „réteg” egy rétegvulkán?

Pontosan attól, hogy a kitörések jellege változott, hol láva folyt a felszínre, hol nagy mennyiségű hamu robbant ki. A lávából lett a bányászható andezit, a hamuból a puhább, lyukacsosabb andezittufa. Ezeknek a rétegeknek a váltakozása kiválóan megfigyelhető a bányaoldalban.

Mik a helyi érdekességek?

  • Egyrészt a már említett lávahólyag üregek, melyek elnyújtott alakjából a szakértő geológus azt is meg tudja mondani, merre folyt a láva. Egyesekben ásványkiválásokat is találtak. (Mi ilyeneket nem kereshetünk, hiszen egy védett geológia értéknél tilos kalapálni, gyűjteni.)
  • A felső lávafolyás teteje töredezett, „zavaros” andezit formát mutat. Ennek oka: a forró lávafolyás teteje már kezdett megszilárdulni, miközben az alsó rész még folyt. A mozgó rész széttördelte, elmozdította a megszilárdult kérgét.
  • A tufaréteg teteje egyes helyeken feltűnően vöröses színű. A magyarázat szerint ezt egy későbbi kitörés során ráfolyó láva forrósága okozta. (Felmerült kérdéseim: A többi, hasonló szituációval keletkezett részen miért nem vörös? A vörös színt a vastartalom szokta okozni, hogy került bele több vas, mint máshová?)
  • A tufarétegek néhol keresztrétegzettek (szögben metszik egymást a rétegek), ami a tengerben való leülepedés bizonyítéka. Csak a vízmozgás okoz ilyen leülepedési mintát.
  • A tufa különböző keménységű rétegei más-más sebességgel pusztulnak az idők során, a keményebbek ellenállóbbak. Ennek az ún. válogató lepusztulásnak szép példáit láthatjuk a sziklafalon.
  • A rétegsor legtetején fehér mészkő található, ami a vulkánosság befejeződése után, tengeri üledékként halmozódott az andezitre. Sokféle ősmaradványt tartalmaz. (Ezeket a táblák fotóin láthatjuk, mert a mészkőréteg megközelíthetetlen helyen van.)

A nagy bányafalat érdemes az ösvényen haladva minden részénél megnézni. Újabb táblákkal, információkkal is gazdagodni fogunk. Ne hagyjuk ki az út másik oldalán kiépített, a dombra (Csűd-hegyre) vezető lépcsősort sem, mert onnan nyílik átfogó rálátás a feltárásra, onnan látszik legjobban a rétegek váltakozása. Itt a környék növény- és állatvilágáról is olvashatunk érdekességeket.

Jó geotúrázást kívánok! Frekot Erika

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással!

1 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Az egykori bánya fala, alul a parkolóval

Az egykori bánya fala, alul a parkolóval


A tudnivalókat szép táblákról olvashatjuk le

A tudnivalókat szép táblákról olvashatjuk le


A Novohrad-Nógrád Geopark és Sámsonháza elhelyezkedése

A Novohrad-Nógrád Geopark és Sámsonháza elhelyezkedése


A jól elkülönülő rétegsor

A jól elkülönülő rétegsor


Impozáns méretű a sziklafal

Impozáns méretű a sziklafal


Hólyagüregek az andezitben

Hólyagüregek az andezitben


Egy hólyagüreg belseje az érdekes formákkal

Egy hólyagüreg belseje az érdekes formákkal


Andezittufa

Andezittufa


Bekarikázva a keresztrétegzett tufa

Bekarikázva a keresztrétegzett tufa


A vörös tufa

A vörös tufa


Válogató lepusztulás okozta formák a tufán

Válogató lepusztulás okozta formák a tufán


Töredezett lávafelszín

Töredezett lávafelszín


Fehér Lajta Mészkő a vulkáni kőzetek tetején

Fehér Lajta Mészkő a vulkáni kőzetek tetején


Magyarázó ábra az egyik tábláról

Magyarázó ábra az egyik tábláról


Lépcsősor a szemközti Csűd-hegyre

Lépcsősor a szemközti Csűd-hegyre


Pillantás Sámsonházára

Pillantás Sámsonházára


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!