Koratavaszi vadvirágok I.

2011-03-27

19 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Legyenek szerények vagy feltűnőek, mindenképpen örülünk nekik, hiszen a tél végeztével a megújulást, a színeket, a hosszabb nappalokat hirdetik. Nyilván azért virítanak ilyen korán, hogy minket megörvendeztessenek! Ez utóbbi gondolat természetesen téves. Sok lágyszárú növény azt az időszakot használja ki, amikor a fák még nem hajtanak, több fény jut az erdők talajára is. Ha megelőznek másokat, hasznosíthatják a tavaszi napfényt. Ennek az az ára, hogy mindent gyorsan kell csinálniuk: májusra már szét kell szórniuk magjaikat is, vagyis útjára kell bocsátani az új nemzedéket (ivaros szaporodás). Mi kell ehhez? Például sok tápanyag. De a talaj gyakran még fagyos. Nem baj, ha tele a kamra: a tavaly elraktározott tápanyag a földalatti hagymában vagy gyöktörzsben vár a felhasználásra. Ebből hajt ki és virágzik olyan korán sok tavaszi lágyszárú (ez az ún. geofiton életmód). Általában leveleik csak a virágzás után nőnek ki teljesen, ekkor már ők készítik fotoszintézissel az új tápanyagot a magvak, majd a hagyma ismételt feltöltése számára.

Az állatok is örülnek a friss virágoknak. A rovarok egy része a nektárt keresi, amit a virágok pont nekik készítenek. A nektár cukros nedv, előállítása sok energiába kerül, de megéri, mert a rovarok elvégzik a megporzást. Mások azonban végre friss vegyes „salátát” szeretnének legelni a hosszú nélkülözés után. Ez azonban nem jár haszonnal a növény számára, tehát igyekszik védekezni: sok tavaszi vadvirág mérgező!

 

Hóvirág

A hóvirágból becslés szerint a hathetes időszak alatt a virágos kofák körülbelül 30.000 bokrétát körülbelül 1.200.000 virágszállal adnak el. – Írja RAPAICS RAYMUND A magyarság virágai (1932) c. művében.

Ez ma már tilos, hiszen a hóvirág 2005 óta védett faj (természetvédelmi értéke 10.000 Ft), pontosabban a hóvirágok Magyarországon védettek. Ugyanis több fajuk létezik. Hazánkban a kikeleti hóvirág őshonos, több faj pedig a kertekben ültetett. Az Alcsúti Arborétumban több mediterrán elterjedésű faj is látható, teljes virágpompájukat március elején-közepén érdemes megcsodálni. Itt számunkra különös lehet, hogy vannak erősen illatos hóvirágok is, melyek közül egyesek bódítóan édeskés, mások sajátosan fanyar illatot árasztanak. Szívesen látogatják őket a méhek és egyes legyek.

A hóvirág hagymás növény. Az előző évben a hagymába felhalmozott tápanyagok segítségével hajt ki koratavasszal. A hagyma gyógyhatású alkaloidot tartalmaz, a galantinint (a hóvirág latin neve Galanthus nivalis), melyet laboratóriumban lehet kivonni belőle. Nyersen mérgező.

 Keskeny, szárölelő levelei és párhuzamos levélerei láttán rögtön tudhatjuk, hogy az egyszikűek közé tartozik. Ezért fehér „szirmait” szakszerűen lepelleveleknek hívjuk, melyek nem különülnek csésze- és sziromlevelekre. A lepel két körben áll: a külső körben három, hófehér (latinul „nivalis”) lepel látható, a belső körben szintén három, de jóval kisebb, zöldes rajzolatú.

Nem szoktunk figyelni a hóvirágra, amikor már elvirágzott, pedig akkor is szolgál érdekességgel. Májusban már magot érlel, melynek olajos függelékét kedvelik a hangyák, akik az elcipelésével segítenek az elterjesztésében.

Az egykor sokfelé tömeges, gyakori hóvirágot nem csupán kirándulók szedték csokorba, hanem teljes üzletág alakult ki a hagymák gyűjtésére és Hollandiába, a virág-nagyhatalomba szállítására. Egész telepei tűntek el nyomtalanul, a megmaradtak genetikai állománya leromlott. Ez indokolja országos védelmét. Örüljünk a tavasznak az erdőben, a patakparton, ahol eredeti élőhelyén élvezhetjük a fehér tavaszhírnökök látványát! Szegények leszedve, kávéspoharakban sínylődve (mert minden váza nagy nekik) amúgy sem nyújtanak szívderítő látványt.

Tavaszi tőzike

A hóvirág rokona, hasonlít is rá, de ha igazán megnézzük, könnyen megkülönböztethető tőle. Bókoló virágának hat lepellevele egyforma (nem kétféle, mint a hóvirágé) és mindegyiken egy-egy zöld folt látható (nemcsak a belsőkön, mint a hóvirágnál). Szára valamivel magasabb, mint a hazai hóvirágé.

Szintén hagymás, egyszikű növény, keskeny levelekkel. Mondanom sem kell, hogy mérgező. Március-áprilisban virágzik. Aki biztosan látni akarja, az nézze meg a Fővárosi Állatkertben, a Xantus-ház alatti lejtőn, ott tömegesen virágzik március közepén.

Leánykökörcsin

Egész teste szőrös, látványa mégsem riasztja el az embert (mint pl. a szőrös pókoké), hanem inkább megcsodáljuk. Pedig a kökörcsin a legtöbb póknál veszélyesebb. Népi nevei közül a „tikdöglesztő” vagy az „alamuszvirág” elég beszédesek. A „kökörcsin” szóban a török „kök”= kék szó fedezhető fel (akárcsak a „kökény”-ben).

A 6 lila szirom, köztük az élénksárga porzókkal igen látványos. Sok nektárt termel a virág, vonzza a méheket és más rovarokat, akik a lakomáért cserébe elvégzik a beporzást. A szőrök a hidegtől védik a korán virágzó növényt.

Domb- és hegyvidékeink rétjein, sziklagyepekben sokfelé előfordul. Budapesten a Sas-hegy védett (és látogatható) területén, valamint a Budaörsön lévő Törökugratón biztosra mehetünk, ha márciusban keressük. Áprilisra a legtöbb helyen már elvirágzik, bár terméses formájában is érdekes látvány. Elvirágzás után nyúlik meg a szára, repítőkészülékes termései a szár végén állnak.

A népi gyógyászatban használták a belőle készült teát (vagyis főzetet). Védett faj (természetvédelmi értéke 10.000 Ft).

 

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd a gombra való kattintással. Köszi.

19 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Hóvirág

Hóvirág


Rovarcsalogató

Rovarcsalogató


Tavaszi tőzikék

Tavaszi tőzikék


Tavaszi tőzike

Tavaszi tőzike


A kökörcsin sárga porzótömege

A kökörcsin sárga porzótömege


A bimbó is szőrös

A bimbó is szőrös


Leánykökörcsin

Leánykökörcsin


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!