Börzsöny: madarak, érdekességek

2011-05-03

8 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

A királyréti madarászás során Tarján Ambrustól sok mindent tanultunk. Az érdekességek közül néhányat itt szeretnék megosztani Veletek. A képek ezen a hétvégén, illetve korábbi kirándulásokon készültek.

A Börzsöny különlegessége, hogy a belső területein nincsenek (vagy alig vannak) települések, így egyes fajok, melyek kerülik az ember közelségét, megtalálják a zavartalan életfeltételeiket. Az emlősök közül ilyen pl. a hiúz. A Börzsöny néhány híres madárfaja:

  • Fekete gólya: idén eddig 4 pár érkezett vissza a telelésből. Hatalmas fészküket kevés fa képes megtartani, ezért mindig öreg bükkfákat keresnek, melyeknek közel vízszintes ágaira hordják a fészekanyagot. Minden évben újabb ágakat hoznak a fészekre, mely végül 2 méter magasra is nőhet. Előfordul, hogy egy szélvihar ledönti az egész építményt. A fekete gólya közismerten érzékeny a zavarásra, az ember közelségét nem szereti, bár mostanában meglepő helyeken is lehet látni, pl. Szokolyán. Talán ez a faj is megszokja az átalakult környezetet.
  • Holló: a majdnem kipusztult státuszból ismét erősödik az állománya. A veszélyeztető tényező a mezőgazdaság volt: a gyomirtók foszfortartalma ezekben a madarakban halmozódott fel (a tápláléklánc útján jutott beléjük). A foszfor a tojásaikat károsította, az utódok nem fejlődtek ki. Ma ismét kevesebb kémiai anyagot juttat ki a mezőgazdaság, életképesebb, terjeszkedő a hollók állománya is. A kiránduláson is elrepült egy a fejünk felett. (Felismerése: fekete, a varjaknál nagyobb madár, melynek a farka ékben végződik. Hangja erős, rekedt „krrrrr”).
  • Kígyászölyv: valószínűleg 2 pár fészkel a Börzsönyben. Ezt azért nem lehet pontosan tudni, mert a kilombosodott fán nem látható a jól álcázott, magasra rakott fészek. Télen lehet kísérletet tenni a fészkek felkutatására, majd ezek ismeretében tavasszal kell meglesni, hogy jár-e arra rendszeresen egy pár.
  • Fehérhátú fakopáncs: Magyarországon éppen 110 éve védett! Észak- és Nyugat-Európában számuk jelentősen lecsökkent. A Börzsönyben kiemelkedően sok, minimum 50 pár fészkel. A megtartásukhoz az a legfontosabb, hogy legyenek öreg holtfák az erdőben.
  • A kerecsensólyom és a parlagi sas sajnos mostanában nem költ a Börzsönyben.

 

Erdőgazdálkodás

Szerencsére a Börzsönyben nem a rövid távú érdekek érvényesülnek, hanem a természetközeli erdőgazdálkodás. Több helyen láttuk ennek nyomait. A lékvágás azt jelenti, hogy egy foltban vágják ki a fákat, kb. akkora területen, mint ahogy a természetben kidőlne egy-egy fa, maga alá temetve néhány másikat. Ezeken a kisebb foltokon magától, magról újul az erdő, nem kell facsemetéket nevelni. A nehézség, hogy csak kevesebb fa termelhető ki egyszerre egy helyről. A „közelítést” (nekem még mindig idegen ez a szó, mely a fák szállítását jelenti) itt lovakkal végzik. A két, erőtől duzzadó, izmos lovat láttuk is. Ők oda is beférnek, ahová a gépeknek sokkal nagyobb utat kellene vágni. Patáik nyoma csökkenti a szállítás eróziós hatását (ellentétben a keréknyomokkal).

Madárfészkek

A kiránduláson a költési időszakra egy rigótojás darabjai, valamint egy feketerigó fióka hívta fel a figyelmünket. A fióka nagyon helyes volt a pállott csőrével (sárga szegélyű csőr, mely a szülőket etetésre készteti). A talajon ugrándozott, előlünk egy bokor alá menekült. Vigyázat, nem kell megmenteni! Nem veszett el, nem esett ki a fészekből! Már hamarabb elhagyják a fészket a fiókák, mielőtt repülni tudnának. Szüleiket kapcsolattartó hangokkal hívják, akik továbbra is etetik őket.

Én nemrég egy énekes rigó fészkét figyeltem meg Kismaroson. Ha nem láttam volna magát a madarat óvatosan a fészkére szállni, nem vettem volna észre a fenyőágon a kicsi, sűrűbb foltot (lásd a képen).

Fészket szabad gyűjteni, de természetesen csak költési időszakon kívül, főleg télen. Ezzel még jót is teszünk, mert sok madár minden évben új fészket épít, nem használja az előzőt. Ha kis énekesmadarak fészkét levesszük, felszabadítunk egy bevált fészkelőhelyet. Ilyen összeszedett fészkeket mi is kézbe vehettünk. Az apró őszapó hosszúkás, közel henger alakú fészket épít, melyet belülről tollakkal bélel. Az erdei pinty tökéletesen csésze alakú fészkének peremét mohával borítja.

Madarak nyomai a természetben

A madarak jelenlétének különféle nyomaira könnyebb rábukkanni, mint gondolnánk. Ezt a feladatot ki is adhatjuk a velünk kiránduló gyerekeknek, akik nagyon sokat fognak találni, ha rááll a szemük. A harkályok az egyedüliek a hazai madarak közül, akik képesek fába odút vájni. Munkájukat a második évtől már más fajok élvezik (mókusok, pelék, csuszkák, stb), mivel a harkályok minden évben új odút készítenek.

Madárkakit is találhatunk, talán leglátványosabb a bodzabogyótól sötétre színeződött változat.

A bagolyköpetek nemcsak érdekes madárnyomok, hanem fontos kutatási anyagok is a kisemlőskutatók számára. Könnyebb egerek, cickányok, pockok állományát a bagolyköpetekből megismerni, mint a természetben pl. cickányt fogni. A bagolyköpet sosem büdös, száraz tapintású, semmilyen mérgező-fertőző anyagot nem tartalmaz, meg szabad fogni. Benne csontok, szőr vagy tollmaradványok találhatók.

Lábnyomok a friss hóban vagy a vízparti iszapban rajzolódnak ki általában. Meg lehet figyelni a méretüket, az úszóhártya meglétét vagy hiányát, az ujjak állását, a léptek egymáshoz képesti helyzetét (a kacsák pl. „kacsázva” járnak). Ha egy gyerek, kérdéseinkre mindezt magától „fedezi fel”, megtanul látni a természetben. Ez a legtöbb, amit taníthatunk egy kiránduláson: a megfigyelés képességét, a felfedezés örömét. (A mai gyerekek nem ismerik az indiánregényeket, de nyomokat olvasni ők is szeretnek.)

Nagyon különleges nyomra hívta fel Ambrus a figyelmünket. Egy terméskő kerítésnél a nagy andezittömbök közül itt-ott hiányzott a fuga. Ki figyelne fel erre? Pedig ez madarak műve: tengelicek csipkedik ki a mésztartalmú fugát, ami segíti az emésztésüket. Az andezitet is kikezdik, apró ásványdarabkákat szednek ki belőle és lenyelik, akárcsak a tyúkok a kavicsokat. A cél: a zúzógyomorba őrlőköveket juttatni, melyek malomként működnek a magevő madarakban. Magát a „zúzát” egy vastag, belső védőréteg óvja meg a kövektől.

Ugye, hogy akkor is érdekes a madárvilág, ha éppen nem is látjuk a madarakat?

 

Ha tetszett a cikk, kérlek, kattints!

8 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások








ErikaSzívesen!
IsmeretlenNagyon tetszik ez a cikk! Egy projektemhez kerestem dolgokat. Az erdei pintyről kell csinálnom természetismeret órára! Köszönöm a segítséget!



Lékvágás

Lékvágás


Énekes rigó

Énekes rigó


Énekes rigó fészke

Énekes rigó fészke


Bagolyköpetek

Bagolyköpetek


Harkályvájta odú

Harkályvájta odú


Csuszka

Csuszka


Egerészölyv koponyája

Egerészölyv koponyája


Egy ragadozó és egy mindenevő végtagja

Egy ragadozó és egy mindenevő végtagja


Fészekgyűjtemény

Fészekgyűjtemény


Tőkés réce és vízityúk nyomai

Tőkés réce és vízityúk nyomai


Rigótojás

Rigótojás


Őszapó fészke

Őszapó fészke


Erdei pinty fészke

Erdei pinty fészke


Tengelic-ette fugák

Tengelic-ette fugák


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!