Túzok

2010-06-02

16 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

A legfontosabb tudnivaló róla: a kedvenc madaram

 

De nem ezért védett fokozottan 1970 óta Magyarországon. Egykor hatalmas tömegben költött az Alföldön, a szegedi piacon tömegével lehetett kapni, hiszen pulyka méretű, ízletes húsú madár. Megfogyatkozása azonban nem elsősorban a vadászatnak köszönhető, inkább az élőhelyének leszűkülése és a rá leselkedő egyéb veszélyek összessége a bűnös. (1.kép)

A túzok elterjedését Európában az 1.kép mutatja. Hazánkon kívül Spanyolországban van még jelentősebb állománya, de az ottani alfaj (színváltozat?) sötétebb színezetű.

Magyarországon az Alföldön, két nemzeti parkunk területén költ: a Körös-Maros NP területén, főként Dévaványán, valamint a Kiskunsági NP-ban. (2.kép) Ez utóbbi helyen sikerült nekünk is 2009-ben túzokot, sőt dürgő túzokkakasokat megfigyelni. A képeken olyan sérült madár látható, amely a dévaványai túzokmentő központ bekerített területén él és virul, párja is van, de repülni nem tud. A vadmadarakat a távolság miatt mi távcsövön nézegettük,de fotózni nem tudtuk.

A hazai állomány nagyságát rendszeresen monitorozzák (számlálásokat végeznek). (3.kép)

 

Testfelépítés

Gyönyörű madár! Tollai barna-fekete-fehér színek ízléses elrendezését mutatják, amely közelről feltűnő, de mégis kiváló rejtőszín.(4.kép) Nagyon gyakorlott szem képes csak felfedezni a pusztában. A kakasok udvarlás (dürgés) közben „kivetkőznek” önmagukból: szárnyukat kifelé fordítva az alsó, hófehér tollaikat mutogatják, és így leginkább egy hatalmas hógolyóra hasonlítanak. Még furcsa, nekem bugyborékoláshoz hasonlító hangot is hallatnak, ami meglepően hangos, egy rezonátor hólyag hangosítja fel.

(A bezárt példány a kerítés túloldaláról sziszegett ránk fenyegetően. Igaz, önszántából jött oda, ahol mi megálltunk, kihívóan pózolt és sziszegett (5.kép). El is érte, amit akart: amikor a természetvédelmi őr figyelmeztetése ellenére átdugtam a fényképezőgépet a rácson, a kakas villámgyorsan odavágott és felsebezte az ujjamat. Nagyon büszke voltam a sebre! Hány ember mondhatja el magáról, hogy testközelbe került ezzel az óvatos, az embereket elkerülő madárral??)

Jellegzetesek a kakasok bajuszszálai, melyek a korukat is jelzik. (6. és 7.kép)

 

Életmód, veszélyeztető tényezők

A képeken is látható, hogy szép nagy állat. A kakas a nagyobb, 10 kg felett lehet (állítólag akár 18 kg is), a tojó csak 4,5 kg átlagosan. Ennek ellenére kiválóan repül. Nem túl magasan, de erőteljesen és kitartóan. A hazai példányok hideg tél esetén Szicíliába repülnek telelni! A minket vezető természetvédelmi őr szerint (bocsánat, hogy nem emlékszem a fiatalember nevére, pedig kiváló vezető volt), ha december 20-ig beköszönt egy komolyabb lehűlés, akkor elköltöznek, ha addig nem, akkor áttelelnek.

Az alacsony repülési magasság az egyik legnagyobb veszélyforrás a számukra: gyakran a villanyvezetékeknek repülnek, és halálos sérülést szereznek (8. kép). A LIFE Túzokvédelmi Program keretében ezért az alföldi élőhelyükön 11 km-nyi vezetéket föld alatti vezetékké alakítottak át. Sajnos ez nem csökkenti a vonulási útvonalon elszenvedett veszteségeket.

Tavasszal a kakasok látványos dürgése és a párzás után a tojók fészket raknak a földön, gyakran mezőgazdasági táblákban, ami jó búvóhely a számukra. Persze csak addig, amíg nem kezdenek nagy gépekkel mezőgazdasági munkákba a gazdák. A szakember szerint már sok gazda hajlandó felszerelni a kombájn elé egy keresztben futó láncot, ami felveri a kotló madarat, s így észre lehet venni. Egyébként sajnos veszély esetén gyakran még jobban megbújik, és a gép eltapossa a fészekkel együtt. Ha felszáll, leállítják a gépet és egy nagy négyzetet lábon hagyva a fészek körül, kikerülik. Ha a felfedezett fészek veszélyeztetett helyen van, kimentik a tojásokat és a központban, keltetőben kikeltetik. A 9. képen egy frissen kikelt fióka látható. A fiókák nagy százalékban felnevelhetők mesterséges körülmények között, de az a tapasztalat, hogy az ősszel szabadon engedett példányok (10. kép) közül csak nagyon kevés érkezik meg a következő tavasszal. Rosszabbak a túlélési esélyeik, mint a vadon felnőtt, kellően félénk társaiké.

 

Az áttelelést lucerna és repcetáblák vetésével segítik, ami táplálékul szolgál a madaraknak. (11.kép) Az aktív védelem főbb hazai tevékenységei olvashatók a 12. képen.

 

Remélem, kedvet csináltam ennek a gyönyörű madárnak a megfigyeléséhez. A Dévaványán felépített központ nagyon szép (13.kép), a képek egy részét az ottani kiállításon fényképeztem. Filmet is lehet nézni a túzokokról, szállást is lehet kapni. A tavasz dürgés idején a legmegkapóbb a látvány. Érdemes ott aludni vagy valahol a közelben, mert ez (is) egy kora reggeli program (mi 4-kor keltünk, hogy Gyuláról időben odaérjünk a meghirdetett túzoklesre).

Aki veszi a fáradságot és korán kel, a hajnali alföldi tájban is gyönyörködhet! Petőfinek mégiscsak igaza volt!

 

16 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

1.kép Létszámának alakulása

1.kép Létszámának alakulása


2. Elterjedése Európában

2. Elterjedése Európában


3.kép Hazai elterjedés

3.kép Hazai elterjedés


4.kép A hazai állomány

4.kép A hazai állomány


5.kép Túzokkakas

5.kép Túzokkakas


6.kép Fenyegetőzve sziszeg

6.kép Fenyegetőzve sziszeg


7.kép A kakas kora és bajsza

7.kép A kakas kora és bajsza


8.kép Kakas portré

8.kép Kakas portré


9.kép A villanyvezeték áldozata

9.kép A villanyvezeték áldozata


10.kép Fióka a keltetőben

10.kép Fióka a keltetőben


11.kép Mesterséges nevelés

11.kép Mesterséges nevelés


12.kép LIFE túzokvédelmi program

12.kép LIFE túzokvédelmi program


12.kép Túzokvédelem

12.kép Túzokvédelem


13. kép Dévaványa

13. kép Dévaványa


14.kép Hajnal az Alföldön

14.kép Hajnal az Alföldön


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!