„Nyájakat terelő” hangyák

2011-10-15

18 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

Olyan picik és olyan jelentéktelenek! Kit érdekelnek a hangyák mindennapjai? Legfeljebb azokról kell akarva-akaratlan tudomást vennünk, amelyek házainkba, lakásainkba költöznek hívatlanul. Ők is csak annyiban fontosak, hogy bosszúságot okoznak, és minél előbb ki akarjuk irtani őket.

És most jön a „pedig”. Pedig sok érdekességet megtudhatunk róluk. Akik nézik a természetfilmes tévécsatornákat, talán tudnak egyet-mást a trópusi hangyafajokról. Láttak dél-amerikai levélvágó hangyákat, amint látványosan menetelnek a náluk sokkal nagyobb levéldarabokat cipelve, hogy majd gombákat termesszenek az összerágott levélpépen. Esetleg láttak amerikai mézesbödön hangyákat, amelyek a tápanyagot sajátos módon raktározzák: élő társaik potrohában, akiket felfüggesztenek a boly mennyezetére, s úgy függenek ott, mint egy kamrában a polcra tett befőtt.

Itthon is láthatunk érdekes jelenségeket. Én idén szeptemberben a Pilisszentivánról induló Jági tanösvényen láttam szorgos juhászként tevékenykedő hangyákat. A fiatal tölgyfa egyik ága szinte feketéllett a levéltetvektől. Alig lehetett elhinni, hogy a vékony, hajlékony kis szívókáikat bele tudták szúrni a fa kérgébe. Igaz, amint a képeken is látszik, gyakorlatilag fejen állnak, hátsó lábaikat felemelve, testük súlyával (ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről) is segítve a szúrást. Az elkérgesedett bőrszövet alatt az ún. háncsrészt keresik, mert abban szállítja a növény a szőlőcukrot (a fotoszintézissel megtermelt táplálékot). Ezt szívogatva élik a levéltetvek élősködő (parazita) életüket. De nincsenek egyedül. Hangyák őrzik őket, mint jó juhászok a nyájat. Valóban haszonállatnak tekintik a levéltetveket. Azokat a csöppeket várják tőlük, amik a potrohuk végén távoznak, mert ezek a nedvek is édesek. A hangyák nagyon édesszájúak (még az egyébként ragadozó életmódúak is). Simogatják is állatkáik potrohát, s ezzel gyakoribb ürítésre ösztönzik őket. A simogatás nélkül ritkábban, de nagyobb ívben ürítenek a tetvek, s ragadós anyaggal, az ún. mézharmattal vonják be az ágat.

De miért kell őrizni őket? Azért, mert rájuk is „farkasok” leselkednek, mint egykor a juhnyájakra. A farkasok nem mások, mint az „aranyos” katicabogarak. Gyermekkorunk kedvenc, pöttyös bogárkái bizony ragadozók. Mind kifejlett, mind pedig lárva korukban levéltetvekkel táplálkoznak. Az egyik képen éppen egy lárva „settenkedik” a tetvek felé. A katicákat igyekeznek elűzni a hangyák, s ehhez hathatós fegyverekkel rendelkeznek. Elülső fegyverzetüket a rágóik képezik, hátul pedig vegyi fegyverük van: hangyasavat tudnak kilövellni. Mindkettő elég kellemetlen lehet egy katica számára!

A képeken, az ág alsó felén feltűnik egy hernyó sziluettje is. Ő valószínűleg csak véletlenül pihenhet pont a tetves-hangyás-katicás ág fonákán, de ezzel növeli a képre jutott fajok számát.

Egy másik hangyás érdekességről is említést szeretnék tenni. A boglárkalepkék egyes fajait hangyaboglárkáknak nevezik. Védett, sőt többen fokozottan védett fajok. A szürkés hangyaboglárka a Nagy Szénás védett ritkasága. Életmódja szorosan a hangyákhoz köti. Lárvái a 4. vedlésükig a Szent László tárnics nevű növényen táplálkoznak, majd a talajra ereszkednek, ahonnan a kétbütykös hangyák a bolyukba cipelik őket. Ezt a hangyaszagukkal érik el. A bolyban őket is ugyanúgy etetik a hangyák, mintha a saját lárváik lennének. Itt bábozódnak be és alakulnak át lepkévé. A lepkének azonban már nincs hangyaszaga, tehát gyorsan el kell hagynia a bolyt, ha életben akar maradni. Erről a ritka lepkefajról tudomásom szerint nincs fotóm, de a boglárkák több faja annyira hasonlít egymásra, hogy pontos meghatározásuk csak a szakembereknek sikerül. Ezért egy közönséges boglárka fényképét mellékelem. Talán megbocsájtjátok nekem.

 

Terepi hangyaboly megfigyelések, kísérletek

 

Kérlek, ha hangyabolyt találsz a természetben, ne dúld szét! Inkább figyeld tisztelettel a nagy nyüzsgést. Amit kipróbálhatsz:

-          Tenyérrel lefelé húzd el a boly fölött pár centire a kezedet (esetleg többször egymás után). A védekezésül kispriccelt hangyasavtól ecetes szagú lesz.

-          Ha szedtél egy-két olyan virágot, melyek rózsaszínes vagy kékes árnyalatúak (pl. tüdőfű virága), akkor a bolyra dobva ezt is hangyasav éri. A virágban lévő antocián nevű színanyag savas kémhatásra egyre pirosabb lesz. Indikátor, ami színváltozással reagál a kémhatásra. ( Ugyanez az anyag van a vöröskáposztában is, ami az ecetes ízesítésre nyeri el szép, piros színét, de mosogatáskor a tányéron maradt kis szálak zöldes-kékek lesznek a lúgos mosogatószertől.)

-          Ha teljesen letisztított állati csontokat akarsz, amin már semmi sem rohad: tedd egy hangyaboly mellé. Néhány nap alatt mindent letisztogatnak róla a hangyák. Ezzel bemutatják, milyen gondos köztisztasági alkalmazottak ők a természetben.

 

Ha tetszett a cikk, jelezd egy kattintással, kérlek. Köszi! Erika

18 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások








VeronikaKöszönöm!Ezek a cikkek nagyon jók!
Jankainé SzilviaNagyon érdekesek ezek a cikkek! Köszönöm az ötleteket, fogom használni! Szilvi



A tetves tölgyfaág

A tetves tölgyfaág


Hangyák, tetvek, alul egy hernyó

Hangyák, tetvek, alul egy hernyó


Szinte kézen áll a tetű a szúráshoz

Szinte kézen áll a tetű a szúráshoz


Katicalárva prédára lesve

Katicalárva prédára lesve


Sokpettyes katica

Sokpettyes katica


Hangyaboly

Hangyaboly


Boglárka lepke

Boglárka lepke


Hangyák menekítik a bábokat

Hangyák menekítik a bábokat


Hangyák takarítanak el egy gilisztát

Hangyák takarítanak el egy gilisztát


Rágóik hatékony fegyverek lehetnek

Rágóik hatékony fegyverek lehetnek


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!