A Csodabogyós-barlangban kúsztam-másztam

2011-12-06

13 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

2011. december

Ha Balaton, akkor …..fürdés? Dehogy! Ha Balaton, akkor barlangban kúszás-mászás!

Hogy hol? Balatonederics közelében, nem messze az Afrika Múzeumtól (amelyben Dr. Nagy Endre magyar vadász gyűjteménye látható) található a barlang. A Balaton-felvidék változatos geológiájú táj. Balatonkenesénél magas löszfalról csodálhatjuk a panorámát, Balatonalmádi környékén vörös homokkő a jellemző kőzet. A Tapolcai-medence bazalt tanúhegyei, különösen a Badacsony szolgáltatták egykor a városi utcák bazalt kockaköveit. Ezeken kívül több helyen mészkővel is találkozhatunk. Igazi cseppkőbarlang kialakulására csak itt van lehetőség.

 A Csodabogyós-barlang is mészkőben keletkezett. 1990-ben barlangászok fedezték fel, és ők szabadították ki a törmelék alól a bejáratát. 2006 óta szerveznek bele olyan túrákat, melyeken érdeklődők is részt vehetnek. Addigra sikerült létrákkal, kötelekkel járhatóvá tenni több szakaszát.

Honnan származik a neve? A csodabogyó egy növény, pontos neve szúrós csodabogyó. A Dél-Dunántúlon jellemző, a Balaton-felvidéken ritka, védett faj. A virágainak tengelye (szára) kiszélesedik, levélnek látszik. Ezek a „levelek” örökzöldek, nevükhöz méltóan szúrósak. Mivel a virágból őszre termés lesz, a piros bogyó úgy látszik, mintha egy levél közepéből nőne ki. Ezért „csoda”bogyó. Természetesen a sötét barlangban semmilyen növény nem nő, de a bejáratát csodabogyók veszik körül.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján keresztül értük el a www.csodabogyos.hu  honlapot, és jelentkeztünk be barlangi alap túrára. (Ki meri rögtön az „extrém túrát” választani?) A megbeszélt időben a Balatonederics fölötti bázisnál találkoztunk vezetőnkkel, John Szilárddal. Kaptunk a méretünknek megfelelő barlangászoverállt és sisakot fejlámpával. Megnézhettük a barlang alaprajzán, hogy a jelenleg több mint 5 km ismert hosszból mi mennyit fogunk megtenni. Le se merem írni: mindössze 400 méternyit haladunk előre. Az azért jelent valamit, hogy ehhez 1,5 – 2 óra kell!

A barlang bejáratához fel kell mászni a dombtetőre. Út közben megnéztük a nemrég elkészült „Pele apó tanösvény” néhány ismertető tábláját, valamint megismerkedtünk a csodabogyóval. Csatlakozott hozzánk három barlangász, akikkel felfele menet, részleges szuszogás közben (én szuszogtam, ők nem) igyekeztünk megváltani a világot. Terveket szőttünk különféle barlangi túravezetésekről, valamint képzeletben mesterségesen növesztettünk kristálycsodákat a falakra. (Milyen buli lenne egy csupa-csupa kék rézgálicos barlang!)

De a természet mindig érdekesebbet és ízlésesebbet alkot, mint az ember! A barlangban már az első néhány rövid létra után megálltunk, hogy megcsodáljuk a kis fekete esernyőket, a patkósorrú denevéreket a falakon. Itt egyesével láthatók, nem nagy kolóniákban, de igazi testközelben. Volt, hogy vigyázni kellett, nehogy rájuk támaszkodjunk a falon fogást keresve. Mondanom sem kell, hogy semmi félnivalónk nincs tőlük, picike, kedves kis állatok, akik nappal alszanak, meg sem rezzennek a lámpafényre.

Ez a barlang tektonikai mozgások során jött létre, vagyis a kőzetek a törésvonalak mentén elmozdultak a múltban, s az elmozdulások mentén keletkeztek azok a repedések, melyeken most szuszakoltuk át magunkat. Azért nem vészes a helyzet, van, ahol felegyenesedve, van, ahol nadrágféken lehet közlekedni. Csak egyetlen szűk keresztmetszet van, az ún. szülőcsatorna. Itt (is) meg kell fogadni a vezető tanácsait, s az ő útmutatásai alapján még én is átfértem. Lásd a fotón a boldog vigyoromat!

Ez a barlang nem vizes, csak egyes helyeken csepeg a repedéseken át annyi víz, hogy folytatódjon a cseppkőképződés. Így saras szakaszokra nem kell számítani.

Egészen más így, a fejlámpák fényében felfedezni a falakat, termeket és a cseppköveket, mint a kiépített, kivilágított barlangokban! Sokkal nagyobb élmény! Érdemes kipróbálni! Az ember erőfeszítéseket tesz, s jutalmul olyan szépségeket láthat, amiket eddig csak viszonylag kevesen. Úgy válhattam „felfedezővé”, hogy közben a féltett kis életem nem volt veszélyben. Izgalmas kaland, de ott a biztonság, a tapasztalt vezető, amilyen Szilárd is. Ő nem csak a testi épségünkre ügyelt, de sok érdekességet is mesélt. Részben szakmai vezetést hallhattunk, részben a barlangászok életéből egy-két legendás történetet. Sajnos volt közöttük szomorú is. Ebben a barlangban azonban nem történt baleset, reméljük, ez így is marad.

Megismerkedtünk a barlangi tündér meséjével, akinek féltve őrzött kincsét egy kisegér akarta ellopni. Hogy mi lett a vakmerő egérkével, azt csak az tudhatja meg, aki ellátogat a barlangba.

Az egyik területen a szokásos álló és függő cseppköveken kívül heliktitek is láthatók. Ezek fura alakú, gyakran görbe, akár felhajló végű cseppkövek. Hogy keletkezhetnek ezek a gravitációnak látszólag ellentmondó alakzatok? Még a szakértők is vitatkoznak ezen. Szerepe lehet a légáramlásoknak, illetve a levegő ásványi anyag tartalmának. Mindenesetre izgalmasak és szépségesek!

Azok a részek is tetszettek, ahol a falakat az ún. barlangi tej fedte, vagyis hófehér CaCO3 kristályok porló tömege.

A sok szépség mellett mi kivételesen ráadást is kaptunk. A velünk túrázó barlangászok az egyik teremben leoltatták a lámpáinkat, s a sötétben elénekelték a barlangászindulót. A számomra ismeretlen, de nagyon szép dallamú és szövegű dal szinte szárnyalt a teremben! Felemelő perceket szereztek nekünk, köszönjük szépen!

Visszafelé ismét átküzdöttük magunkat a létrákon, a szülőcsatornán, a már „ismert” útvonalon. Ettől nem lett könnyebb, sőt a már fáradtabb lábaink többször bizonytalankodtak, csúszkáltak, mint idefele. Mire kimásztunk az utolsó létrán a felszínre, folyt rólunk a víz. (December lévén a barlang kb. 9 fokos hőmérséklete amúgy is melegebb volt, mint a külső levegő. Nyáron persze hidegnek tűnne ez a 9 fok.)

Fáradtak voltunk, koszosak, de végtelenül büszkék a teljesítményünkre, s úgy meséltük egymásnak a bent szerzett élményeinket, mintha nem is együtt láttuk volna a sok csodát. Egy kicsit azért mindenki mást él meg, máshol szerez kék foltokat, mást talál érdekesnek.

Remélem, a képek is meghozzák sokak kedvét, s egyre többen látogatnak majd el a Csodabogyós-barlangba!

Kapcsolódó ckkem: Badacsony tanösvény 2011. december

Ha tetszett a cikk, jelezd egy kattintással! Köszi! Erika

13 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

A bázis táblája

A bázis táblája


Szilárd ismerteti az útvonalat

Szilárd ismerteti az útvonalat


A csodabogyó

A csodabogyó


Kötelek is segítenek

Kötelek is segítenek


Kis patkósorrú denevér

Kis patkósorrú denevér


Barlangi tej, montmilch

Barlangi tej, montmilch


Alul állócseppkövek

Alul állócseppkövek


Átvilágított cseppkő

Átvilágított cseppkő


Ez vagyok én a

Ez vagyok én a "szülőcsatornában"


Felül cseppkőzászlók

Felül cseppkőzászlók


Függőcseppkövek

Függőcseppkövek


Heliktit

Heliktit


Hirtelen színváltozás

Hirtelen színváltozás


Görbe cseppkő

Görbe cseppkő


Látványos mennyezet

Látványos mennyezet


Mikor esik le?

Mikor esik le?


Hová lett az egérke?

Hová lett az egérke?


Színes cseppkövek

Színes cseppkövek


Répa

Répa


Szalmacseppkő

Szalmacseppkő


Mint egy teknős

Mint egy teknős


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!