Különleges háziállataink, a méhek

2011-04-24

26 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook

A méheket mindenki ismeri. Vagy mégsem?

A saját fiaimnak meséltem róluk egy méhészetben tett váratlan látogatás során. Kiderült, hogy keveset tudtak róluk, de érdekelte őket a téma. Hátha másokat is érdekel, ezért írom ezt a cikket.

A méheket különleges „termékük”, a méz miatt már kb. 6000 éve háziasította az ember. Sokáig a méz volt az egyetlen édesítőszer.

A háziméheket (vagy mézelő méheket) kaptárakban tartjuk. Az egy kaptárban élő csoport neve „család”. A családok lelke a királynő, aki a többieknél hosszabb potrohú, termékeny nőstény. Ő rakja a petéket, és ő irányítja kémia jelzőanyagokkal (feromonokkal) a család életét. Ha megtermékenyített petét rak, abból nőstények lesznek. A tápláléktól függően vagy terméketlen nőstények („dolgozók”) vagy újabb királynő kel ki belőlük. A királynő megtermékenyítetlen petéi is kikelnek, belőlük hímek, vagyis „herék” lesznek.

A fiatal királynő csak az első petéket és lárvákat gondozza maga, később ez a feladat a dolgozókra hárul. A királynő több évig (max. 8 évig) él, a herék 4-5 hétig, a dolgozók átlagosan 8 hétig. A méhész szerint, akivel a Bükkalján találkoztunk, a dolgozók a mezőn pusztulnak el, ha lejárt az idejük.

A dolgozók életkoruktól függően más-más munkát végeznek:

  • az első 3 napban takarítják a kaptárt (egy növényi nedvekből származó anyagot, a propoliszt használják fertőtlenítésre)
  • a 10. napig lárvákat táplálnak (pl. méhpempővel, ami a dolgozók hormonváladéka)
  • ezután aktiválódik a viasztermelő mirigyük, hatszögű sejteket építenek (lépet készítenek)

      és töltenek

  • a 20. nap körül őrt állnak a kas bejáratánál (védelem és hőszabályozás a feladatuk)
  • végül megkezdik a gyűjtést a szabadban

A virágokat látogatva kétféle táplálékot keresnek:

  • A virágok mélyén található cukros nedvet, a nektárt a növények éppen nekik szánják. Ez a „mézes madzag”, amely odacsalja a rovarokat. A méhek a nektárt a mézhólyagjukban szállítják haza.
  • A virágport is bőkezűen mérik a növények, mert csak egy részét kaphatják meg a méhek, a többivel akaratlanul is beporozzák a virágot. A méhek bundás testére (kitinszőrök borítják őket) szóródott virágport a 2. lábpáron lévő fésűvel szedik össze, és belesöprik a leghátsó lábpáron lévő, felül nyitott kosárkába. A tele kosár kidudorodik és sárgán fénylik a rovar lábán, szabad szemmel is jól látható (lásd a fotókon!).

A méhek kommunikációja

A feromonokkal való kémiai szabályozásnál jóval híresebb az a mód, ahogy a felderítő méhek (gyűjtéssel foglalkozó dolgozók) közlik a többiekkel a táplálék helyét. Ez a kommunikáció a méhek tánca, melynek felderítéséért 1973-ban Nobel-díjat kapott Karl von Frisch, osztrák etológus. Ő először a méhek színlátását derítette fel zseniálisan egyszerű kísérleteivel. A méhek számára cukros vizet helyezett ki ausztriai kertjében. A tálka alá színes kartont tett, köré a szürke különböző árnyalatait. Azt figyelte, hogy ha összekeveri a kartonlapok sorrendjét és megvonja a cukros vizet, vajon a megszokott színű lapon keresgélnek-e a méhek. Így derült ki, hogy jól látják a kéket, de a piros lapot nem tudják megkülönböztetni a szürkéktől. A kísérletsorozat alatt azonban feltűnt Frischnek, hogy az első méheket, akik felfedezték az új táplálékforrást, nagyon gyorsan és céltudatosan követik a többiek. Feltételezte, hogy a visszatérő felderítő közli valahogy a társaival, hogy mit talált. A szomszéd méhész engedélyével egyes kaptárakat üvegfalúvá épített át, valamint a táplálékra elsőnek érkező méheket megjelölte egy festékpöttyel a hátukon. Így a visszatérő méh viselkedését jól meg tudta figyelni. Látta, hogy különös, szabályos táncot jár a felderítő méh a lépen, melyet a többiek nagy figyelemmel követnek. Közel jönnek és tapogatva is ellenőrzik a tánc minden mozzanatát (a kaptár belsejében eredetileg sötét van). Hosszas kísérletsorozattal Karl von Frisch megfejtette a jeleket. A közel nyolcas alakú tánc hosszú, egyenes szakaszán a méh rezegteti a potrohát, ez jellegzetes hangot ad. Az egyenes szakasznak a függőlegessel bezárt szöge megfelel a lelőhelynek a Nap állásával bezárt szögével. (Ha pont a Nap irányába kell repülni, akkor függőlegesen felfelé táncol a lépen.) Felhős időben is repülnek, ekkor a szűrt fény polarizált (csak egy irányba rezgő) sugaraihoz igazítják a táncukat. Az egyenes szakasz hossza arányos a távolsággal. A felderítő annál kitartóbban táncol, minél több táplálékot talált, így több társát készteti elindulásra. Az ennivaló minőségét egyszerűen közli: kóstolót hoz belőle. Hát nem zseniális?

A méhészetben látottak

Méhész bácsink elmesélte, hogy tavasszal fokozatosan bővíti a kaptárakat azokkal a lépekkel, melyeket télre elvett a méhektől. A maximális lépszámot akkor érik el, amikor az akác virágzik.

A lépekben nevelik a lárvákat a dolgozók. A képeken a kiemelkedő dudodroknak látszó sejtekben nevelkednek a herék.

A sejtek közül azokban van már méz, melyek sötéten csillognak. A méz a begyűjtött és belsőleg szállított nektárból keletkezik úgy, hogy keveredik a méhek gyomornedveivel. Ezt a sejtekbe töltve még nincs kész a folyamat, a méhek szárnyaikkal legyezve légáramlatot keltenek, mely segítségével víz párolog el és sűrűsödik a cukros folyadék. A kész méz immár ellenáll a mikroorganizmusoknak és nem romlik meg. Az elkészülte után a dolgozók viasszal lezárják a tele sejtet. Lásd a fotókon!

A méhész szerint, ha nem hadonászunk, nem bántanak a méhek. Bár frontok érkezésekor nem ajánlatos a közelükbe menni, mert ilyenkor idegesek. A lépcseréhez a méhész csupán a fejét védő hálót vett fel, de puszta kézzel hozta-vitte a méheket. Mi kicsit távolabbról figyeltük. Az őrök felfedeztek minket, de csak Dávid kapott egy szúrást, azt viszont pont az orra hegyére. Szerencsére gyorsan sikerült kihúzni a fullánkot, így még fel sem dagadt a helye. Ezzel igyekezni kell, mert a méregmirigy a potrohból való kiszakadása után még percekig pumpálja a mérget a sebbe. Az emlősök (pl. ember) bőrébe fúródott fullánk visszafelé álló horgai miatt kiszakad, így a támadó méh elpusztul. Az ilyen önfeláldozást a biológiában altruizmusnak hívjuk.

Minket lenyűgöztek a szorgos, izgalmas méhek. Remélem, senkit sem untattam az életük leírásával.

Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással.

26 olvasónak tetszik

Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is! Köszönöm! facebook


Hozzászólások








RóbertEgyszer és mindenkorra szögezzük már le ,hogy nem királynő hanem méhanya,hiszen az ő utódai a méhcsalád tagjai/dolgozó,here/és nem az ő alattvalói!
VeronikaDehogy!Hasznos!
ErikaReméltem, hogy a cikkből is kederül, hogy milyen fontos részei a méhek az elővilágnak. Sok növény nem is tudna szaporodni, ha a méhek nem poroznák be.
LiliA méh kártékony?



A méhészet

A méhészet


Méhész munka közben

Méhész munka közben


Lépek

Lépek


Csápok, összetett szem és ízelt láb

Csápok, összetett szem és ízelt láb


Lépen szorgoskodó dolgozók

Lépen szorgoskodó dolgozók


A kiemelkedő sejtekben herék nevelkednek

A kiemelkedő sejtekben herék nevelkednek


A nyolcas tánc

A nyolcas tánc


Dolgozó gyűjtőkosárral

Dolgozó gyűjtőkosárral


A kaptárat szellőztető dolgozó

A kaptárat szellőztető dolgozó


A többinél sokkal sötétebb méh

A többinél sokkal sötétebb méh


Keresd meg, hány dolgozó érkezett a gyűjtésből!

Keresd meg, hány dolgozó érkezett a gyűjtésből!


Készítette WUP Webdesign Stúdió

2010 © Minden jog fenntartva, sem a szöveg, sem a fényképek nem használhatók fel engedély nélkül!