A cserszömörce és a szattyán

A cserszömörce (Cotinus coggygria) egyik hazai cserjefajunk. Jellemző faja a karsztbokorerdőnek, amely egy olyan társulás, mely mészkőhegységeink meleg, déli lejtőin jellemző. A karszt a mészkőre utal (a mészkő formáit nevezzük karsztformáknak, a nevet adó szlovéniai Karszt-hegység nyomán), a „bokorerdő” pedig arra, hogy itt a fák is csak bokorméretűvé nőnek a sekély, sziklás talajon.

A cserszömörcét ovális, ép szélű leveleiről lehet felismerni. Ősszel aztán összetéveszthetetlen, hiszen a legszebben pirosodó, már messziről feltűnő bokor. Egyes tájakon találóan parókafának hívják, mert meddő ágvégein tollas szőrök alakulnak ki, melyek együtt kócos parókára emlékeztetnek. A növényt nyugodtan meg lehet fogni, nem azonos az amerikai filmekben látható mérges szömörcével.

A cserszömörce gyógynövény

A növény zöld levelét lehet gyógyászati célokra felhasználni. Gyulladáscsökkentő, összehúzó és fertőtlenítő hatása van, ezért szájvizet szoktak belőle készíteni. Belsőleg is lehet alkalmazni bélhurut vagy gyomorpanaszok esetén.

Mitől „cser”?

A „cserszömörce” nevet azzal érdemelte ki, hogy bőrcserzésre használható anyag van benne. Hatóanyagai: flavonoidok, cseranyagok, illóolaj, szerves savak. Így kapcsolódik össze a cserszömörce és a szattyán.

Mi is az a szattyán?

Szattyán: oszmán-török jövevényszó…oszmán-török „sahtiyan”: festett, puha kecskebőr.

A török szó perzsa eredetű (sahtiyan=kecskebőr). A törökökre a fejlett perzsa bőripar nagy hatással volt. A szattyán finomra kidolgozott állati (főleg kecske) bőr volt, melyet leginkább sárgára vagy pirosra festettek, és lábbelit, zacskót, könyvborítót készítettek belőle. (Etimológiai szótár)

Tehát egy kikészített, megpuhított kecskebőrről van szó. Régen cipők, csizmák felsőbőrét is készítették belőle. Az előkészített bőr egyik cserzési módja volt, hogy belőle zsákot varrtak, amit megtöltöttek szömörcelével, ami aztán teljesen átjárta az anyagot.

A szattyánbőr csizma a Mátyás király mondákban is megjelenik:

Mátyás lakodalma

Persze a legényéletnek is vége szakad egyszer. A királyi kujtorgás helyébe a dinasztia-alapítás gondja lép. Királyi kötelesség ez. Egy király nem lehet agglegény, de még özvegy sem.

Hollós Mátyásnak is asszony után kellett néznie. Rangjához illő asszony után.

Mentek a követek Itáliába a menyasszonyért, Beatrixért. Nagy pompával hozták Magyarországra. Ki volt már tűzve az esküvő napja is, helye is. Székesfehérvárott, az királyi székvárosban.

Mátyás udvari krónikása, Bonfini szerint a király oly izgatott lett, hogy nem volt képes bevárni Beatrixot Fehérvárott, elébe ment a csóri határig. Bonfini mester valószínűleg rosszul emlékezett a dologra, mert Mátyás bizony elébe ment Beatrixnek Palota váráig.

Itt találkoztak először, sőt a lakodalom is Palotán zajlott a királyi pár óhaja szerint. Jól emlékeznek erre a palotaiak, hiszen ők is készültek a lakodalomra. Vitték a király elé ajándékaikat.

Az egyik szegény mészégető felesége utolsó tyúkját vágta le, s levest főzött belőle a lakodalomra. Mikor a levessel a király elé járult, az nagyon meghatódott. Meg is parancsolta, hogy annyi aranyat adjanak a szegény asszonynak, ahány pici, aranyló zsírkarika ragyog a levese tetején.

A lakodalomra a palotai varga is készített egy szép pár csizmát a királynak. Amikor Mátyás király lábai elé tette a remekbe szabott, szattyánbőr csizmát, annak mindjárt kedve szottyant fölhúzni az ajándék lábbelit.

Igen ám, de a csizma ki volt tömve szalmával.

- Hát ezt a sok szalmát minek raktad bele?

- Hogy meg ne törjön a szára, felséges királyom.

- Na, szedd csak ki belőle!

A király azután fölpróbálta a csizmát, s le sem húzta a lakodalom végéig. Akkor pedig szolgáinak megparancsolta, hogy levetett régi csizmáját tömjék tele arannyal, s adják oda a palotai vargának. Na, ezen is álmélkodtak a vendégek.

Irodalomjegyzék

Simon – Seregélyes: Növényismeret

Etimológiai szótár

www.varpalotai.hu