Nebáncsvirágok

Létező növényfajokról van szó, nem pedig egy nyafka, kényes kislányról. Hivatalos nevük: nenyúljhozzám. A népies „nebáncsvirág” név a ne bánts kifejezés kiejtés szerinti átírása (csakúgy, mint a „nefelejcs”). Egyben beszédes név is, mert az érett, hosszúkás toktermések érintésre valóban reagálnak, szinte felrobbannak és szétlövik a magvaikat. Gyerekek kedvelt játéka lehet kirándulás közben a termések robbantgatása.

Az erdei nenyúljhozzám (Impatiens noli-tangere) nyáron virágzik főként üde (=nedves) erdőkben, erdőszéleken. Sokfelé találkozhatunk vele. Szép virága sárga, szinte billeg a kocsányon. Érdemes közelebbről megnézni: hosszú sarkantyúja messzire lelóg, vége bekanyarodik.

A hasonló kisvirágú nenyúljhozzám virága halványsárga, sarkantyúja egyenes. Mindenütt elterjedt, igazi hazai fajnak látszik, de csak 1891 óta ismert nálunk, a Margitszigetről írták le először. Közép-Ázsiából származik. Kiváló szaporodásmódja hozzájárulhatott sikeres elterjedéséhez.

Az előző kettőnél is látványosabb a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), ami egy sikeres szökevény. Kertekből vadult ki a szabad természetbe az eredetileg a Himalájából dísznövénynek behozott faj. Mivel gyors terjedését figyelhetjük meg, ún. özönnövény. Virága nagyobb, mint az előző két fajé, rózsaszín, feltűnő és illatos. Patakok partján érzi jól magát. Az én fotóim róla Kárpátalján készültek.

Egy kis virágszimbolika

Benkő József 1777-ben halotti beszédet mondott a nagyajtai templomban, melyben virágszimbolikát alkalmazott. A nagyajtai halotti beszéd alapeszméje Ézsaiás következő hasonlata: „Minden test fű, és annak minden kedvessége, mint mezőnek virága. Megszárad a fű, elhull a virág, mikor az Urnak szele fuvall arra. Bizony fű a nép.”

Benkő tíz növényből kötötte beszéde bokrétáját, melyből éppen a tizedik volt a nebáncsvirág:

„Tizediket teszem bokrétámba az engem-ne-bánts (noli me tangere) nevü füvet. Oly csudálatos ez a fü, hogy midőn magvát akarnád venni, bár serénykedjél, ha ki nem szökik. Nem tréfa ez. Alig közelit kezed a füvön lévő maghüvelykékhez, sebesen kiugranak magvai belőle. Ez a tiszta s szüz erkölcs…”

Forrás:

Duna-Ipoly NP honlapja

http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarsag-viragai

Móricz Zsigmond: Nenyúljhozzám c. meséje itt olvasható:

www.gevk.hu/download/2009/mesevetelkedo_2009_01.pdf