Tavaszi madárgyűrűzés Újpesten

A Homoktövis védett területen, a munka szünetében láthattunk madárgyűrűzést. Sarlós Dávid és Verseczki Niki gyűrűzött, így két csoportra oszlottunk és mindenki jól látott.

Ma csak reggel fogtak egy fakopáncsot és egy meggyvágót, de őket elengedték. Nem szabad feleslegesen sokáig zavarni a madarakat. Délben azokat nézhettük meg, amiket a legutóbbi hálóellenőrzéskor találtak: elsősorban cinkéket, valamint egy őszapót.

A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték a gyűrűzés minden mozzanatát. Dávid a széncinke tojó és hím elkülönítését is meg tudta tanítani még a legkisebbeknek is: az „anyamadárnak” vékony fekete csík húzódik a mellén, az „apamadárnak” széles és hosszú.

Láthattuk a gyűrűtípusokat, még a hattyúra való hatalmasat és a pl. sirályra való színeset is. A gyűrűk rákerültek a cinkékre. Sikerült visszafogni olyan széncinkét, amit tavaly még fióka korában, odúban gyűrűzött meg Dávid. Ez minden kétkedőt meggyőzött arról, hogy a madarat nem zavarja a gyűrű, gond nélkül él vele.

A legnagyobb élmény ismét az érintés volt: néhány madarat meg lehetett simogatni, másokat a kinyújtott gyerektenyerekbe helyezte a gyűrűző, és a madár némi tanakodás után onnan startolt és repült el.

Az apró kékcinke ma is kedvenc volt, amit csak a még apróbb őszapó múlt felül. Az őszapó a pici csőrével és a valószínűtlenül hosszú farktollaival igazán megkapó látvány!

Köszönjük az élményt a szervezőknek és a gyűrűzőknek!

Aki további gyűrűzési élményekről olvasna a honlapomon, az keresse ezeket a korábbi cikkeket:

-         Hol sírjaink domborulnak

-         Gyűrűzési bemutató a Homoktövis védett területen

-         Gólya road show