Séta a Füvészkertben

2011. április 2.

Régen jártam a Füvészkertben, s most kedvet csinált hozzá egy rádióműsor.  Szombaton 9-kor érkeztem, szeretem, ha nincsenek sokan. Ez AZ a Füvészkert, ahol a Pál utcai fiúk játszódik. Bár most már sokkal kisebb a területe, mint régen. A bejárata az Illés utca felől van (a legközelebbi metrómegálló a Klinikák).

A kellemes napsütésben a kertben a tavaszi virágokban és a madarakban lehetett gyönyörködni. A szabadban a korai kerti virágok nyílnak, például a tulipánok, jácintok. A hazai erdei aljnövényzet virágai azonban nekem még jobban tetszenek, itt őket is meg lehet találni: bogláros szellőrózsát, keltikéket, csillagvirágot. A salátaboglárkákon egy pöszörlegyet láttam. Úgy lebeg a virágok előtt, mint egy kolibri, csak persze sokkal kisebb. Hosszú szívókáját benyújtja a nektárért.

Jelenleg hatalmas átépítések zajlanak a Füvészkertben: felújítják a Pálmaházat, új sétautakat alakítanak ki, terepet rendeznek. Ezért a terület egy része le van zárva. A munkák végét augusztusra ígérik. Biztosan nagyon szép lesz!

Az üvegházak most is látogathatók. Egy fényes szőrű, simogatás-függő cicával is lehet találkozni az egyikben. Mikor a növényeket fényképezve valami hirtelen a lábamhoz ért, átestem egy könnyed infarktuson, majd tudatosult, hogy csak a macska kért némi figyelmet. A továbbiakban egyedi koreográfia szerint közlekedtünk: két lépés, majd lehajlás és simogatás. Újabb két lépés, simi, és így tovább. Ennek ellenére csak kitartó nyakvakarással tudtam egy kis dorombolást kiérdemelni.

Az üvegházak közül az egyik legérdekesebb a Viktória-ház, melyet 1893-ban építettek, kifejezetten az amazonaszi tündérrózsa számára (latin nevében szerepel Viktória királynő neve). A tündérrózsa a következő évben már virágzott. Virágai csak 2 napig élnek. A levelei is híresek: az akár 2m átmérőjű, felkunkorodó szélű levelek elbírnak egy gyereket is, ha rájuk ül. Most nem ez a faj, hanem a szépséges egyiptomi és kék tündérrózsa virágzott. A kör alakú épület külső fala mentén a rovaremésztő növények sok-sok fajával találkozhatunk. (Róluk külön cikket írok a Fajok – növények rovatba.)

A tematikus gyűjteményben külön láthatjuk a páfrányokat, trópusi orchideákat, broméliákat, kaktuszokat, stb. Nagyon érdekesek és szakszerűek az egy-egy növénycsaládot bemutató magyarázó táblák. Érdemes elolvasni őket, mert ráirányítják a figyelmünket a csoport jellegzetességeire, amiket egy kis odafigyeléssel magunk is megtalálhatunk a növényeken. Így keresgéltem az orchideák között az illatuk alapján (van vaníliaillatú is), a broméliák között a szőreiket figyelve (a képet lásd: Galéria – növények), a páfrányok levélfonákán a spóratartók sokféleségét csodálva. A kaktuszok szerelemesei is sok időt tölthetnek el itt.

A növények szépsége mellett egy kicsit leskelődtem a madarak után is. A nagy fákon persze itt is megépítették gömb alakú, tetővel rendelkező fészküket a szarkák. Négy példány tartózkodott a fészek közelében, de nem verekedtek, így azt gondolom, hogy egy párt és tavalyi fiókáikat láthattam. A madáretetőn csuszkát, széncinegét, a házfalon kékcinkét, a fenyők között erdei pintyet láttam. Egy feketerigó közelről megnézett magának. A délelőtt folyamán elég sok látogató érkezett, főként családok gyerekekkel. A virgonc és hangos gyerekcsapattól kb. fél méterre (nem túlzok!) úszkált egy vadkacsapár a sekély mesterséges tóban. Van értelme a „szelíd vadkacsa” kifejezésnek?

Minden évszakban más látnivalókkal vonz a kert, érdemes meglátogatni!

Ha tetszett ez a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással. Köszi.

Erika